Leírás
Az autizmus-specifikus szociális és kommunikációs képességfejlesztés területén napjainkban egyre bővülő módszertani eszköztár áll rendelkezésre, melyek megfelelnek a beavatkozásokkal kapcsolatos szakmai követelményeknek és módszertani alapelveknek. Ezek között szép számmal találhatók olyan kiscsoportos (3-8 fő) programok, tréningek, amelyek „a szociális képességfejlesztő csoport” módszertani gyűjtőfogalom alá sorolhatók.
Vannak köztük nevesített programok (pl. Lego-terápia, PEERS Program, vagy a hazai fejlesztésű Babzsák Fejlesztő Program) és olyanok is, amelyek nagyobb komprehenzív programokba (pl. TEACCH) ágyazottak, vagy nem nevesítettek. Ezek a kiscsoportos helyzetek céljuk szerint egyfajta „biztonságos” átmenetet jelentenek az egyéni fejlesztés és a valódi élethelyzetek között, ahol természetes módon, ugyanakkor egy védett, strukturált kontextusban gyakorolhatók különböző társas és kommunikációs készségek és viselkedések.
A tudományos vizsgálatok eredményeit összegezve láthatjuk, hogy a kiscsoportos szociális készségfejlesztő módszernek van már tudományos alátámasztottsága. A nemzetközi színtéren is hiányosságként azonosítható még ugyanakkor a magasabb támogatási szükségletű, alacsonyabb expresszív és receptív nyelvi szinten teljesítő autizmussal élő gyerekeknek vagy felnőtteknek (is) szánt, továbbá a korai életkorra (is) fókuszáló programok.
Akár nevesített, akár nem nevesített programokról beszélünk közös célterületek és tanítási technikák meghatározhatók a gyakorlatokban. A leggyakrabban előforduló szűkebb fejlesztési célok is igen sokszínűek, mely lehetővé teszi, hogy a csoport képességprofilja, életkora, érdeklődése mentén az adott csoport igényeihez szabjuk azokat. Megjelenhet például a beszélgetési készségek, a baráti kapcsolatok alakítása, a saját és mások érzelmi állapotának felismerése és kifejezése, a megfelelő hangtónus szabályozás, a kritika megfelelő közlése és elfogadása, a perspektívaváltás, az érdeklődési terület megfelelő megosztása, a témánál maradás, a mentalizációs készségek, a változatos szociális szituációk értelmezése mellett olyan alapvető készségek direkt tanulása és gyakorlása, mint az utánzás, a szerepcsere, a kérések kifejezése vagy a közös figyelmi viselkedések. Deklarált cél a szociális interakciókban való élvezetes és mind önállóbb részvétel biztosítása. A tanítási technikák kapcsán jól strukturált keretben, viselkedéses megközelítés jellemző, gazdag vizuális támogatással és stratégiákkal, a partnerekkel való szoros együttműködésben.
Ahhoz, hogy egy ilyen program valóban hatékony legyen, a célokat, feladatokat és aktivitásokat a személyek/csoport számára kell összeállítani. Ez a finom tervezés úgy tűnik, a gyakorlatban még nem mindig valósul meg.
Forrás
Gates, J. A., Kang, E. & Lerner, M. D. (2017). Efficacy of group social skills interventions for youth with autism spectrum disorder: A systematic review and meta-analysis. Clinical Psychology Review, 52, 164–181.
Havasi Á., Őszi Tné, Ábrahám A., Balázs A. (2018). Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek kiscsoportos szociokommunikációs fejlesztése – egy hazai fejlesztésű program eredményességének vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle, 46(3) 169–185.
Kaat, J. A. & Lecavalier, L. (2014). Group-based social skills treatment: A methodological review. Research in Autism Spectrum Disorders, 8(1), 15–24.
Laugeson, E. A., Frankel, F., Gantman, A., Dillon, A. R., & Mogil, C. (2012). Evidence-based social skills training for adolescents with autism spectrum disorders: the UCLA PEERS program. Journal of Autism and Developmental Disorders, 42(6), 1025–1036.
Őszi Tné, Havasi Á. (2015). Babzsák Fejlesztő Program – Útmutató és feladatgyűjtemény autizmus-specifikus kiscsoportos szociális-kommunikációs fejlesztő foglalkozáshoz. Educatio, Budapest.
Stefanik, K., Molnár, M. (2018). Autizmusspecifikus szociális készségfejlesztő csoporttréningek értékelésének szempontjai: a LEGO alapú támogatás áttekintése. Gyógypedagógiai Szemle, 46(3).155-168
