Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Kommunikációs Mátrix

Leírás

A kommunikációs Mátrix olyan gyermekek és felnőttek kommunikációjának felmérésére alkalmas, akik a kommunikációs fejlődés korai szakaszában vannak, melynek hátterében változatos etológiájú fejlődési zavarok, fogyatékosságok és ezek kombinációja állhat, beleértve az autizmus spektrumzavart is. A felmérési eljárás első verzióját Dr. Charity Rowland, Oregon Egészségügyi és Tudományegyetem Fejlődési és Rehabilitációs Központjának munkatársa 1990-ben publikálta, majd 1996-ban és 2004-ben is átdolgozásra került. A Mátrix célja első megjelenése óta, hogy akár a speciális oktatásban, akár otthoni környezetben használható legyen a komplex kommunikációs igényű, nem vagy alig beszélő gyermekek korai kommunikációs készségeik leírására és kommunikációs támogatás céljainak meghatározására, közös platformot létrehozva a szakemberek és szülők számára. Nevét arról kapta, hogy az egyéni kommunikációs profilt egy 80 cellás összesítő mátrixban mutatja meg. Protokollja (papíralapú verzióban) magyar nyelven is elérhető. A Kommunikációs Mátrix a kommunikáció három aspektusát emeli ki: a kommunikációs funkciókat (az okokat, amely céllal az illető kommunikál), a kompetenciaszintet, illetve a kommunikációs formákat, melyeket a gyermek, vagy felnőtt kommunikációra használ. Online változatának és webes felületének fejlődésével mára világszerte az AAK-használó gyermekek családjainak és a klinikumban, kutatásban dolgozó szakemberek közösségi terévé, információforrásává vált.

Forrás

HONLAP: communicationmatrix.org

A Mátrix protokollja magyar nyelven: https://communicationmatrix.org/Content/Translations/matrix.parent_Hungarian.pdf

Magyarul több: Havasi Á. (2020). A Kommunikációs Mátrix. (pp. 122-138.) In: Kovács M. (szerk) Diagnosztikus protokoll az augmentatív és alternatív kommunikációs fejlesztési és támogatási szükséglet felméréséhez. FSZK. Budapest. További irodalmak: Rowland, C. & Schweigert P. (2005). Establishing the Foundations for Self-Determination in Young Children with Low-Incidence Disabilities FINAL REPORT. Oregon Institute on Disability & Development Oregon Health & Science University. Portland. URL: http://bit.ly/2ywlI8W [2016.10.12.] Rowland, C. (1990,1996, 2004a). Communication matrix Professional version. Portland, OR: Design to Learn. Rowland, C. (2004b). Communication matrix. Parent/caragiver version. Portland, Parent version. Design to Learn. Rowland, C. (2005). But what can they do? Assessment of communication skills in children with severe and multiple disabilities. Augmentative and Alternative Communication. Rowland, C. (2009). Online communication matrix. Oregon Health & Science University, Design to Learn Projects. Portland. Rowland, C. (2011). Using the communication matrix to assess expressive skills in early communicators. Communication Disorders Quarterly, 32(3), 190-201. Rowland, C. M., & Schweigert, P. D. (2009). Object lessons: How children with autism spectrum disorders use objects to interact with the physical and social environments. Research in Autism Spectrum Disorders, 3(2), 517-527. Rowland, C., & Fried-Oken, M. (1996). Communication matrix. Portland, OR: Design to Learn. Rowland, C., & Fried-Oken, M. (2010). Communication Matrix: A clinical and research assessment tool targeting children with severe communication disorders. Journal of pediatric rehabilitation medicine, 3(4), 319-329.