Leírás
A naiv tudatelméleti képesség egy bonyolult emberi képesség, amellyel másoknak és magunknak is mentális állapotokat (pl. vélekedéseket, érzelmeket, szándékokat) tulajdonítunk és ezzel értelmezzük az emberi viselkedést, hozzáigazítjuk a környezethez saját viselkedésünket. Sokszorosan bizonyított, hogy az autizmussal élő emberek eltéréseket mutatnak a naiv tudatelméleti képességeikben, ezért „gyengénlátók” mások elméjére. Ennek a képességnek a direkt, célzott fejlesztésére dolgozták ki Howlin és munkatársai (2005) az „elmeolvasás tanítását”, amelyhez szülők és szakemberek számára egyaránt hasznos és részletes útmutatót készítettek, mely magyar nyelven is elérhető. Az eljárást alapvetően 4-13 éves gyermekek korosztályi sajátosságainak figyelembevételével „magasan funkcionáló” (jobb értelmi és nyelvi képesség) gyermekek számára dolgozták ki. Idősebb gyermekek vagy felnőttek számára is adaptálható.
Az eljárás többlépcsős, felépített struktúrájú, az alapérzelmek megértésétől a bonyolultabb társas helyzetek megértése felé haladva. Részletes felmérési és dokumentáláshoz szükséges anyagokat, szituációs leírásokat és képi anyagot is tartalmaz. Fontos azonban, mint minden technika esetében, hogy az elmeolvasás tanítása során is igazítsuk hozzá támogatást igénylő gyermek vagy felnőtt megértéséhez, igényeihez, erősségeihez, nehézségeihez és tapasztalataihoz az eljárást a fejlesztés során. A technika alapvetőnek számít a társas megértés és viselkedés támogatásának területén, beágyazható különböző eljárásokba (pl. szociális készségfejlesztő csoportba) és jól kombinálható más technikákkal (pl. Cat-kit, képregénytechnika). Használatát limitálja, hogy magasabb támogatási szükségletű, a nyelvi képességeikben alacsonyabb szinten tartó gyermekek és felnőttek számára nem használható eljárás.
Források
Howlin, P., Baron-Cohen, S. & Hadwin, J. (2005). Miként tanítsuk az elme olvasását autizmussal élő gyermekeknek? Kapocs Kiadó, Budapest.
Győri, M. (2003). A neurokognitív fejlődés moduláris zavarai. az autizmus. (pp738-759.) In. Gulyás B., Pléh Cs., Kovács Gy. (szerk). Kognitív idegtudományok. Budapest, Osiris.
Győri, M., Várnai, Zs. Gy. Stefanik, K. (2004). A nyelv és a tudatteória elsajátítása. a kölcsönhatások jelentősége és természete. (pp. 82-109.) In. Győri M. (szerk.). Az emberi megismerés kibontakozása. társas kogníció, emlékezet, nyelv. Budapest. Gondolat.
Győriné Stefanik, K. (2005). Az iskoláskorra vonatkozó prognózis kérdése autizmusban – a korai képességmintázat és a naiv tudatelméleti vonatkozású viselkedések szerepe. Doktori (PhD) disszertáció, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Budapest.
