Leírás
A 70-es évektől kezdődően találkozunk autizmus esetén különböző étrendkiegészítők (pl. multivitaminok, klinikai tápszerek, megavitaminok, omega-3 zsírsavavak, probiotikumok, Double Helix Water, Master Mineral Solution) és/vagy diéták (pl. glutén és kazeinmentes diéták, GABS, Ketogén diéta, DAN-protokoll) alkalmazásával. E javaslatok hátterében gyakran az autizmus oki háttereként a „bél-agy” összefüggéseire építő biológiai megközelítés a kiindulópont, mely eleve nem illeszkedik az autizmusról való jelenlegi tudásunkhoz. Az elmúlt 50 évben nem tudtak a vizsgálatok bizonyítékot felmutatni a különböző étrendkiegészítők, diéták és az autizmus vagy az autizmus tünetei közti összefüggésre, számos vizsgálat cáfolta, hogy lenne összefüggés, vagy éppen romlást mutatott. Anekdotikusan, elsősorban szülői csoportokban ugyanakkor a mai napig nagyon „erősek” ezek a javaslatok.
A tudományos cáfolatok mellett kiemelendő, hogy a diétáknak és különböző étrendkiegészítőknek az alkalmazása orvosi felügyelet nélkül kifejezett egészségügyi kockázatokat is rejt. Veszélyük továbbá, hogy más, hatásosabb beavatkozások elől, illetve rekreációtól, pihenéstől von el anyagi, időbeli erőforrásokat. A túlzó, hamis ígéretek szintén gyakorta merülnek fel, melyek (nem beteljesülése) szintén „túl nagy árat”, stresszt jelentenek a családok számára.
A szakemberek feladata a családok kérdéseinek, szempontjainak megértése, a kiegészítő eljárások felé való fordulásuk elfogadása mellett azokról megfelelő információ nyújtása, figyelmük felhívása a lehetséges kockázatokra és a bizonyítékokon alapuló módszerek felé való orientálásuk.
Az étrendkiegészítőktől és diétáktól az autizmus területein várt változásoktól elválasztandó kérdés az autizmusban gyakran tapasztalt étkezési nehézségek (pl. túlzottan szűkkörű étkezés) és a szintén előforduló étkezési zavarok (pl. anorexia). Előbbiek gyakran pedagógiai módszerekkel eredményesen javíthatók, míg utóbbiak orvosi és gyakran pszichológiai beavatkozást is igényelnek.
Szintén elválasztandó kérdés az ételallergiák/ételintoleranciák kérdésköre, mely ugyan a vizsgálatok szerint nem gyakoribb az autizmussal élő emberek körében, mint a teljes populációban, de ugyanúgy előfordulnak. Ezekben az esetekben értelemszerűen a megfelelő diéta javasolt, orvosi, dietetikai felügyelet mellett.
Források
Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) (2020). EüK. 12. szám EMMI irányelv 3 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról.
Foxx, R. M., & Mulick, J. A. (Eds.). (2015). Controversial therapies for autism and intellectual disabilities: Fad, fashion, and science in professional practice. Routledge.
Meleg S. (2019). Autizmus. Étrendek és és alternatív gyógyászati módszerek. Tények és dilemmák. NFSZK. Budapest. https://issuu.com/borsodizsofia/docs/autizmus_dieta_honlapra_190916
Reichow, B., Doehring, P., Cicchetti, D. V., & Volkmar, F. R. (2011). Evidence-based practices and treatments for children with autism. Springer.
