Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Auditív Integrációs Tréning(ek)

Leírás

Az úgynevezett Auditív Integrációs Tréningek számos változatával találkozunk a múlt század közepe óta, bár fénykorát a ’70-es évektől élte hazánkban több reneszánszát is tapasztalhattuk, és manapság újabb hullámát „éljük”. E kategória alá sorolhatók a Tomatis, Berard, Pataki-Kolláth nevével fémjelzett programok egyaránt.

A leginkább kidolgozott Tomatis-módszer magyarázata, hogy „minden rezgés a világon, a legfontosabb rezgés pedig az ember számára, amit a hallás során észlel. Ezek a rezgések szinkronizálják az idegrendszerünket, és ha ebben a szinkronizálásban valamilyen hiba történik, akkor  idegrendszeri és viselkedési zavar következik be, mely gyógyítható a „hallórendszer újraszinkronizálásával”, mely megszünteti az ennek következtében kialakult „túlhallást”. Az eljárásban a gyermekeknek frekvencia-szűrt és amplitúdó-modulált zenét kell hallgatniuk. Ezek a gyakorlatban a-moll zenéket, leggyakrabban Mozartot jelentenek, de bizonyos ágaiban gregorián énekekhez keverik az anyai hangokat (egyfajta pszichogén magyarázótényezőt behozva, újrahallgatva a méhen belüli hangokat). Az eljárásban ezeket játszószobákban, vagy/és hazaadott CD-ken kell hallgatni valamilyen periódusokban (pl. intenzív 10 napos etapokban), a „kúra” ismétlése is szükséges lehet. Mindennek hatására autizmusban  hallási érzékenység enyhülését, a beszéd elindulását, sőt bizonyos esetekben az „autisztikus tünetek megszűnését” is ígérik. A „terápiák” igen költségesek, komoly üzleti modell áll mögöttük.

Tényszerűen rátekintve a fenti elgondolásra azt látjuk, hogy magyarázatai nagyon messze vannak a korszerű, tudományos autizmus-felfogástól és a mögöttes magyarázatokban nem létező jelenségekkel (túlhallás, pszichogén tényezők), a tudományos megalapozottság teljes nélkülözésével operálnak. A vizsgálatok alapján különböző orvosi és tudományos társaságok (Pszichiátriai, Foniátriai, Audiológiai, köztük az ASHA is) világszerte egyértelműen leszögezték, hogy az auditív integrációs tréningek pozitív hatásáról elterjed vélemények anekdotikusak, véletlenszerűek, nincs szakmai alapjuk; az USA gyógyszerhivatala megtiltotta ezeknek a metódusoknak a használatát az egészségügyben.

Komoly veszélye, hogy túl nagy árat fizet a gyermek és a család: nem csupán önmagában költséges, de más, hatásosabb beavatkozások elől, illetve rekreációtól, pihenéstől von el anyagi, időbeli forrásokat. Hamis ígéretek hamis reményeket táplál és használ ki, akár súlyos stressznek kitéve a családokat.

A szakemberek feladata a családok kérdéseinek, szempontjainak megértése, a kiegészítő eljárások felé való fordulásuk elfogadása mellett azokról megfelelő információ nyújtása, figyelmük felhívása a lehetséges kockázatokra és a bizonyítékokon alapuló módszerek felé való orientálásuk. Az auditív integrációs tréningeket hazánkban is „nem ajánlott”-ként sorolják be az egészségügyi irányelvek.

 Elválasztandó az auditív integrációs tréningek témáitól az a jelenség, hogy autizmusban gyakoriak a szokatlan szenzoros reakciók, mely akár hallási túl-vagy alulérzékenységet is jelenthet. Ez a viselkedésben is kifejeződik: például a gyermek gyakran befogja bizonyos vagy bizonyos hangerő fölötti hangoknál a fülét, vagy éppen azért sikoltozik, hangoskodik, mert ezek kellemes ingert jelentenek számára. Ezeket a viselkedések pedagógia eszközökkel, a környezet módosításával és viselkedéses stratégiák tanításával (pl. zajvédő használata) többnyire jól mozdíthatók.

Források

Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) (2020). EüK. 12. szám EMMI irányelv 3 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi

szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról.

Foxx, R. M., & Mulick, J. A. (Eds.). (2015). Controversial therapies for autism and

intellectual disabilities: Fad, fashion, and science in professional practice. Routledge.

Reichow, B., Doehring, P., Cicchetti, D. V., & Volkmar, F. R. (2011). Evidence-based practices and treatments for children with autism. Springer.

Véleménycikk: https://www.acusticus.hu/hacki-tamas-a-tulhallas-koklerseg-a-jelenleg-divatosan-elterjedt-formajaban-nem-letezik/

A Tomatis Honlapja: https://www.tomatis.com/en