ABA

ajánlott, fejlesztés, kognitív/akadémikus készsége, önállósági készségek, szociális és kommunikációs készségek, tudományosan igazolt, viselkedés

Leírás

A betűszó feloldása: Applied Behavior Analysis (Alkalmazott Viselkedéselemzés).

A ’70-es évektől kezdődően az operáns tanuláselméleti kutatásokra támaszkodva jönnek létre az első, ma gyakran „korai ABA”-ként, elsősorban Lovaas nevével fémjelzett viselkedéses megközelítésű beavatkozási modellek az autizmus pedagógiájában.

Jellemzői, hogy a tanítási helyzetek erősen strukturáltak, a felnőtt által direkten irányítottak, meghatározott tananyag mentén haladnak, ahol célviselkedésre fókuszálva, különálló próbák sorozatából állnak. A gyermektől előre meghatározott „válaszokat”, viselkedéseket várnak el, melyeket szisztematikusan (tárgyi jutalmakkal) megerősítenek, emellett erős etikai kritika alá vonható, hogy egyes leírásokban a büntetés is elfogadható stratégiaként jelenik meg. A beavatkozás során a haladást szigorú adatgyűjtéssel dokumentálják, gyakran felülvizsgálják. Tanítási technikák közül leggyakrabban a promptolás (elsősorban verbális és fizikai vezetés), a láncolás, a „hiba nélküli tanítási stratégiák” jelennek meg. A családdal való együttműködés, a technikák átadása hangsúlyos. Bár kutatások szerint a tanított viselkedések előfordulása valóban növekszik a beavatkozás során, kevesebb bizonyítékot tudtak felmutatni arra, hogy mindennapi helyzetekben megjelennének a tanított készségek és viselkedések. Szintén ma már kritika tárgya, hogy maga a „klasszikus ABA” tanuláselméleti modellje elavult.

Az elmúlt két évtizedben e kritikák hatására az ABA alá sorolt viselkedéses megközelítések egy része mind elméleti, mind gyakorlati szinten megújult. Technikáinak egy része pedig széles körben elterjedt, más eljárásokkal ötvözve beépült az autizmus komprehenzív programjaiba.

Emiatt ma az ABA egyfajta „ernyőfogalom” a konkrét beavatkozások sokféle gyakorlatot takarhatnak: az elavult ágai és a kívánatos, modern változatai éppúgy felbukkannak a gyakorlatban. Ez óvatosságra int minket és arra, hogy egy-egy ABA-ként megnevezett beavatkozást etikai és szakmai szempontból is vizsgáljunk meg, mielőtt ezt választanánk. Ebben segítenek a nem megfelelő beavatkozások kritikáinak gyakran megjelenő szempontjai:

etikai szempontból nem helyénvaló elemek is felbukkanhatnak (pl. büntetés, hamis „gyógyulásígéret”)
nem növelik a spontán kezdeményezéseket és nem juttatják el a gyermekeket a természetes helyzetekre való általánosításig, mert tanítási helyzetei túl vezetettek, mesterségesek és kevéssé jelentésteliek a gyermek számára
túlzottan receptszerű, így az autizmus spektrumjellegének árnyaltabb megértését, illetve az adott gyermek egyéni igényeinek, erősségeinek figyelembevételét nem tükrözi
a tanítási technikák csak szűk körét használják (a szakemberek képzettsége erre az egy technika-készletre “szól”), nem választanak a tanítási helyzetekben más, akár előnyösebb technikát

Az ABA etikailag kifogástalan, más technikákkal ötvözött, modern változatait ma nem csak szakmai konszenzus övezi, de kutatások is alátámasztják hatékonyságát az autizmus-specifikus beavatkozás alapvető területein.

Források

Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) (2020). EüK. 12. szám EMMI irányelv 3 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról

Hilsen, L. (2013). A Step-by-step ABA Curriculum for Young Learners with Autism Spectrum Disorders (age 3-10). Jessica Kingsley Publishers.London and Philadelphia.

Kearney, A. J. (2015). Understanding applied behavior analysis: An introduction to ABA for parents, teachers, and other professionals. Jessica Kingsley Publishers.

Lovaas, O. I., & Smith, T. (1989). A comprehensive behavioral theory of autistic children: Paradigm for research and treatment. Journal of behavior therapy and experimental psychiatry, 20(1), 17-29.