Személyi adókedvezmény
- Mi ez, kinek jár?
Mi az a személyi adókedvezmény?
A személyi kedvezmény olyan – a súlyosan fogyatékos személyt megillető – adókedvezmény, mely az összevont adóalap csökkentése révén személyi jövedelemadó megtakarítást eredményez. Nem kötődik feltétlenül egyetlen pénzbeli ellátás igényléséhez sem, azoktól függetlenül, kizárólag az autizmus diagnózisra hivatkozással igénybe vehető, ám, aki autizmussal élőként fogyatékossági támogatást vagy rokkantsági járadékot kap, az – választása szerint – ezen ellátásokra való jogosultságra hivatkozással is igénybe tudja venni az adókedvezményt.
Ki jogosult az adókedvezményre?
SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY a kedvezményre jogosultság szempontjából az, aki a) a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben meghatározott betegségben szenved vagy fogyatékossággal él, vagy
- b) rokkantsági járadékban részesül, vagy
- c) fogyatékossági támogatásra való jogosultságát megállapították.
MEGJEGYZÉS: Az autizmus súlyos fogyatékosságnak minősül, így a fenti a) pontban foglalt “fogyatékosság” autizmus esetében a BNO F84.0-F84.9 diagnózisokat jelenti. A jogosultságot megalapozó fogyatékosságokat és betegségeket egyébként a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. |
- Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál a jogosultság kapcsán?
Szakértői vizsgálatra a kedvezmény érvényesítése kapcsán nem kerül sor, ám a jogosultnak a kedvezményre jogosító fogyatékosságát (autizmusát) igazolni kell.
Az ehhez szükséges orvosi igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, ha pedig az állapot végleges, akkor a szakorvosi dokumentáció alapján a háziorvos is kiállíthatja.
Az igazolás beszerzéséről tehát a kedvezmény igénybevételét megelőzően az érintettnek kell gondoskodnia.
Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot megnevezésén túl annak kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű-e, vagy a későbbiekben felülvizsgálat szükséges. Az igazolást évente ki kell állítani, kivéve, ha a jogosult személy állapota véglegesnek tekintendő.
Akinek a végleges súlyos fogyatékosságát a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet hatálybalépését megelőzően a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően már igazolták, a korábban kiadott és 2009. december 31-én hatályos igazolása a rendelet hatálybalépését követően is hatályosnak tekintendő, helyette új igazolást nem kell kiállítani.
FONTOS: Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
- Hogyan lehet igényelni?
Hogyan vehető igénybe az adókedvezmény?
A kedvezmény érvényesítéséről az adóbevallásban kell nyilatkozni a NAV felé, de akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor is igénybe vehető.
Az adókedvezmény érvényesítésének feltételei:
- legyen olyan jövedelem, mely az összevont adóalapba tartozik (jogviszonytól, jogcímtől, rendszerességtől függetlenül),
- legyen meglévő orvosi igazolás vagy rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozat.
FONTOS, hogy az orvosi igazolást, illetve a fent megjelölt határozatot nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, hogy esetleges adóellenőrzés esetén a kedvezményre való jogosultság igazolható legyen.
Az orvosok, háziorvosok, egészségügyi szolgáltatók, melyek az adókedvemény igazolásának kiállítására jogosultak, az adóhatóság felé minden kiadott igazolásról részletes adatszolgáltatásra kötelezettek a tárgyévet követő év január 31-ig, ez az oka annak, hogy az igazolást a jogosultnak nem kell csatolnia az adóbevalláshoz.
Mikortól és milyen időtartamra vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe.
Ha a jogosult rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor a járadékot, ellátást folyósítják.
Visszamenőlegesen igénybe vehető-e az adókedvezmény?
Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.
Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.
Milyen mértékű az adókedvezmény?
A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66 700 forint.
Ha a jogosultság a teljes adóévben fennáll, akkor a teljes évre 800 400 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Adóban kifejezve ez 120 060 forint.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, akkor azokat a következő sorrendben jogosult igénybe venni:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- a fiatalok kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A határozattal szemben fellebbezésnek van helye a közléstől számított 15 napon belül. A határidő jogvesztő!
A fellebbezést a NAV Fellebbviteli Igazgatóságához kell címezni, de a határozatot hozó szervnél kell benyújtani! A fellebbezésnek határozat végrehajtására halasztó hatálya van, vagyis a kifogásolt határozatot nem lehet végrehajtani, amíg a fellebbezés elbírálásra nem kerül.
A fellebbezés illetékköteles. A fellebbezési illeték összege a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, és legfeljebb 500.000 forint lehet, melyet a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú NAV Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni. Az illeték megfizetése a fellebbezés benyújtásakor esedékes, azt a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell teljesíteni.
A fellebbezés sikertelensége esetén a másodfokú határozattal szemben 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot lehet kérni, vagyis keresetlevelet kell írni, s azt ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A kézhezvétel napját követő naptól indul a jogorvoslatra nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. |
Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a fellebbezésre vagy a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. Jó tanács3: A fellebbezést és a keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§
- a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet ● az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet ● további információk találhatóak még a 73. SZJA tájékoztató füzetben: https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/szja/inf_fuz_szja/73.informacios-fuzet—szja-adoalap kedvezmenyek-
