Rokkantsági járadék
- Mi ez, kinek jár?
Mi az a rokkantsági járadék?
A rokkantsági járadék az egészségkárosodott személyek részére folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás.
Ki jogosult a járadékra?
Az a személy, aki
- 18. életévét betöltötte és
- 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása, ami
- 70 %-os vagy azt meghaladó mértékű, továbbá
- nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.
NEM AKADÁLYA a megállapításnak, illetve folyósításnak, HA az igénylő:
- fogyatékossági támogatásban részesül VAGY
- részére családi pótlékot folyósítanak VAGY
- munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll VAGY ● szolgálati időt nem szerzett.
- Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál a rokkantsági járadékra való jogosultság kapcsán?
Az egészségkárosodás százalékos mértékének megállapítása érdekében szakhatóságként a fővárosi/megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályai (RESZO) járnak el. A RESZO tehát azt vizsgálja, hogy megvan-e a legalább 70%-os egészségkárosodás, és az mikortól véleményezhető, illetve az állapot az igénylő 25. életévének betöltése előtt is fennállt-e. A vizsgálati szempontok megegyeznek a komplex minősítés esetén vizsgált szempontokkal (7/2012 (II.14.) NEFMI rendelet) az egészségkárosodás százalékos értékének meghatározása tekintetében.
Szükséges-e mindenképpen az érintett vizsgálata?
Az egészségkárosodás mértékét az orvosszakértői szerv hatályos határozatával, szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével lehet igazolni.
Amennyiben ezzel az igénylő nem rendelkezik, az ellátás megállapítása iránti eljárásban az egészségi állapot szakkérdését vizsgálni kell, mely vizsgálatot vagy az igénylő által becsatolt iratok alapján, vagy személyes vizsgálat keretében végzik el.
- Hogyan lehet igényelni?
Hol és hogyan igényelhető a járadék?
A kérelem benyújtható az érintett igénylő, vagy meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője által az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-megállapító szervnél személyesen vagy ELEKTRONIKUS ÚTON IS! Ügyfélkapun keresztül.
Nyomtatványok elérhetők:
- az igazgatóságok ügyfélszolgálati irodáiban,
- https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/%C3%BCgyint%C3%A9z%C3%A9s/%C3 %BCgyint%C3%A9z%C3%A9si-t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3k/109-rokkants%C3%A1gi j%C3%A1rad%C3%A9k/2324-a-rokkants%C3%A1gi-j%C3%A1rad%C3%A9k.html honlapról.
A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL:
- az igénylő egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”), ● az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, szakorvosi leleteket, a gyógykezelését és aktuális állapotát bemutató kezelőorvosi véleményt
- gondnokolt esetében a gondnokrendelésről szóló határozatot.
Mikortól állapítható meg, illetve folyósítható az ellátás?
A rokkantsági járadékot a jogosultsági feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, de legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte. A járadékot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.
Mekkora a járadék összege?
2022-ben 43.100 Ft/hó
Milyen fontosabb eljárási szabályok érvényesülnek még?
Az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megszüntetésére, illetve a felelősségre a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a járadék mentes a végrehajtás alól.
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Milyen kedvezmények járhatnak még a rokkantsági járadék alapján, és mely ellátásokkal együtt vehető igénybe?
- A rokkantsági járadékban részesülő személy a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT az alábbiak szerint:
o vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható „Ellátottak utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult
o a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére jogosult.
A „GO” megjelölésű utalványokat a gondnok és gondnokolt személy – életkortól függetlenül – megosztva használhatja.
- a rokkantsági járadék és a megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásai (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) nem járhat együttesen!
- az árvaellátás és a rokkantsági járadék együttesen szintén nem jár, általában az árvaellátást választják a kettő közül, mert annak kedvezőbb az összege, de ez az egyedi esettől függ! ● a saját jogú családi pótlékkal vagy a fogyatékossági támogatással együtt folyósítható.
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!
Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. Bírósági felülvizsgálat helyett érdemes lehet mérlegelni az alábbiakat: a) az igénylést követő 1 éven túl bármikor beadható újra a támogatás iránti kérelem, míg b) 1 éven belül is beadható újra a kérelem, de csak akkor, ha az igényléshez használt orvosi dokumentációkban rögzített állapotnál súlyosabb állapotot tudunk igazolni frissebb orvosi dokumentumok beszerzésével. Ez utóbbi esetben állapotrosszabbodásra hivatkozással lehet újra beadni 1 éven belül a kérelmet. Ha tehát 1 éven belül súlyosabb állapotot tudunk igazolni, akkor érdemesebb lehet a bírósági eljárás helyett új eljárás megindítását kezdeményezni. A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. Az igénylő – bírósági perben felperes – állapotát a bíróság is igazságügyi szakértő bevonásával fogja vizsgálni, amennyiben a hatóság határozata azért kifogásolható, mert nem kellően súlyos állapotot véleményezett a közigazgatási eljárásban. ● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! ● Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. |
● Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni:
- a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
- 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról
