Magasabb összegű családi pótlék
- Mi ez, kinek jár?
Mi a magasabb összegű családi pótlék?
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. A családi pótlék magasabb összegben kerül megállapításra a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel tipikusan a szülőnek (ritkábban a jogszabályban meghatározott más személyeknek) vagy súlyosan fogyatékos nagykorú személy számára saját jogon.
MEGJEGYZÉS: A családi pótléknak tehát két fajtája van, az egyik az iskoláztatási támogatás, míg a másik a nevelési ellátás. A tanköteles korú autizmussal élő gyermek után a szülőnek iskoláztatási támogatásként folyósítják a magasabb összegű családi pótlékot mindaddig, amíg a gyermek tanulói jogviszonya fennáll, de legfeljebb a gyermek 23 éves koráig. Ha megszűnt a tanulói jogviszony, akkor 16-18 éves kor között kivételes, jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési ellátásként kaphatja a szülő továbbra is a magasabb összegű családi pótlékot, 18. életév betöltésével – szintén tanulói jogviszony hiányában – pedig maga az érintett személy saját jogán nevelési ellátásként tud jogosultságot szerezni. FONTOS, hogy jelen tájékoztatóban a nagykorú személyek jogosultságaira koncentrálunk, így kiskorúak esetében javasoljuk megtekinteni az AOSZ egy másik tájékoztató anyagát, mely a gyermekek után járó ellátásokról szól! |
Ki jogosult a magasabb összegű családi pótlékra nagykorú autista személyként vagy ilyen személyre tekintettel?
Magasabb összegű családi pótlékra 18. életévét betöltött autista személy után az őt saját háztartásában nevelő szülő (vér szerinti vagy örökbefogadó vagy a gyermeket örökbe fogadni kívánó személy, vagy a gyermekkel egy háztartásban élő, a gyermek vér szerinti szülőjének házastársa), nevelőszülő, gyám, az ideiglenes elhelyezést biztosító személy, illetve a jogszabályban felsorolt egyéb személy iskoláztatási támogatásként jogosult akkor, ha az autista személy tankötelezettségének megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben az érintett – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló – a huszonharmadik életévét betölti.
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
MEGJEGYZÉS: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen tájékoztatóban a magasabb összegű családi pótlékra jogosult személyek közül csak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló eseteket soroltuk fel, leegyszerűsítve a jogszabályi felsorolást, így ha a fent említett személyek között valaki nem találja a rá vonatkozó megjelölést, akkor a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8.§-ában foglalt felsorolást javasoljuk megtekinteni, amely a speciális eseteket is tartalmazza! |
Saját jogán jogosult családi pótlékra nevelési ellátásként a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.
Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:
- az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A 18. év alatti gyermek betegségét ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről“ elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban.
MEGJEGYZÉS: FONTOS, hogy itt a 18. életévüket nem betöltött, súlyosan fogyatékos gyermekekről a teljesség kedvéért említést teszünk, ám a jelen tájékoztatóban a nagykorú személyek jogosultságaira koncentrálunk, így kiskorúak esetében javasoljuk megtekinteni az AOSZ egy másik tájékoztató anyagát, mely a gyermekek után járó ellátásokról szól és részletesebben foglalkozik a kiskorúak esetén érvényesülő jogosultsági feltételekkel! |
- az a 18 évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
MEGJEGYZÉS: Gyakorlatban számos esetben találkoztunk azzal, hogy az olyan nagykorú autista személyek, akik rendelkeztek komplex minősítéssel, és ott az egészségi állapotukat legfeljebb 50%- osnak véleményezték (vagy ennél alacsonyabb százalékot kaptak), a fogyatékossági támogatás iránti igényüket viszont elutasították, azok a komplex minősítés eredményére hivatkozással szinte automatikusan megkapták a saját jogú, magasabb összegű családi pótlékot! Javasoljuk tehát, hogy ha a fogyatékossági támogatás iránti igény elutasításra kerül, és az érintett autista személy rendelkezik legalább 50%-os egészségkárosodást véleményező komplex minősítéssel vagy a rehabilitációs szakértői szerv által kiállított szakvéleménnyel, akkor nyújtsák be igényüket a saját jogú családi pótlékra, mert arra nagy valószínűséggel jogosultságot tudnak szerezni. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra is, hogy a “súlyos fogyatékosság” fogalma a fenti jogszabályi feltételeknek megfelelő személyeket jelöli, ezt a megjelölést nem szabad “megbélyegzésnek” tekinteni, ez egy jogi fogalom. |
Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (egyéb jogosulttal) életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából
rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
- a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
- b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
- c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.
- Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál a családi pótlékra való jogosultság kapcsán?
A súlyosan fogyatékos állapot megállapításának kérdésében szakhatóságként a fővárosi/megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályai (RESZO) járnak el. A RESZO tehát az alábbiakat vizsgálja:
- a) az igénylő 18. életévének betöltése előtt a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve
- b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e, illetőleg
- c) az igénylő egészségi állapota a 18. életévének betöltése előtt nem haladja-e meg az 50%-os mértéket,
- d) minden esetben legalább 1 éve fennáll-e a fenti állapot,
- e) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségességét, f) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját is meghatározza.
Felülvizsgálatot a szakvéleményben foglalt időpontban kell lefolytatni, kivéve, ha az állapot végleges.
MEGJEGYZÉS: A hatóság az igénylő által szolgáltatott adatok, orvosi dokumentáció alapján kötelezően bevonandó szakértői szerven (RESZO) keresztül vizsgálja tehát, hogy a jogszabály által megkívánt állapot fennáll-e, fontos ezért, hogy az autista személy állapotát legjobban leíró iratokat adjunk be, vagyis megfelelően készítsük elő az igénybejelentést, kérelmet. |
Szükséges-e mindenképpen az érintett személyes vizsgálata?
Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakhatósági állásfoglalás kialakítására, a szakértői bizottság a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetve vizsgálat céljából felhívhatja a szakértői bizottság előtti személyes megjelenésre is. Ha személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a szakértői bizottság telephelyén végzi el.
MEGJEGYZÉS: Tapasztalataink szerint az a nagykorú autista személy, aki után már a szülő is jogosult volt magasabb összegű családi pótlékra, az a saját jogon igényelt ellátást a hatóságnál elfekvő, az állapotára vonatkozó iratok alapján szinte automatikusan megkapja, esetükben gyakran mellőzi a szakértői szerv a személyes vizsgálatot, és iratokból dolgozva készíti el a szakvéleményt. |
Ki nem jogosult a családi pótlékra?
Az a súlyosan fogyatékos személy nem jogosult a családi pótlékra az, aki fogyatékossági támogatásban részesül.
- Hol és hogyan lehet igényelni?
Hol kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti igényt? A magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti kérelmet a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.
A kérelem postai úton, vagy személyesen is benyújtható
- az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhely szerinti kormányhivatal járási (kerületi) hivatalának családtámogatási ügyfélszolgálatánál https://www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek-1 ,
- az integrált ügyfélszolgálati irodáknál (kormányablak), vagy
- a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).
A kérelem elektronikusan is benyújtható (ügyfélkapus regisztrációt követően): https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/
A TÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNYHEZ MELLÉKELNI KELL:
- Minden esetben az ellátást igénylő, valamint a gyermek érvényes személyazonosító igazolványának vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványának (pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) másolatát
- Csak kiskorú esetén: „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű iratot
- Tanulói/hallgatói jogviszony igazolását az arra rendszeresített „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon
- Egyéb, az állapotot igazoló orvosi iratokat
- Családi kapcsolatok igazolására (házassági anyakönyvi kivonatot, élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló okirat)
- Gondnokság esetén gondnok kirendelő határozatot
MEGJEGYZÉS: A kérelemhez mellékelendő iratokat elegendő egyszerű másolatban benyújtani, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ezzel egyenértékű az eredeti iratok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kell csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást. Természetesen mindez elektronikus ügyintézés során nem érvényesül! |
Mikortól állapítható meg a családi pótlék?
Az igény benyújtás időpontjától, de visszamenőlegesen legfeljebb 2 hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző 2. hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
Milyen összegű a magasabb összegű családi pótlék?
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300,- Ft/hó. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25.900,- Ft/hó. A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300,- Ft/hó.
A 18. életévét betöltött súlyos fogyatékos (autista) személy a magasabb összegű családi pótlék folyósítása alatt rendelkezhet-e rendszeres jövedelemmel?
Igen! Főszabály szerint annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. E szabály alól azonban kivételt képeznek azok a nagykorú személyek, akik súlyos fogyatékosságuk (autizmus) miatt saját jogon kapják a magasabb összegű családi pótlékot, vagyis számukra akkor is jár a családi pótlék, ha mellette rendszeres jövedelmük van!
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Milyen kedvezmények járhatnak még a magasabb összegű családi pótlék alapján, és mely ellátásokkal együtt vehető igénybe?
– utazási kedvezmények (a helyközi közlekedésben 90 %, helyi közlekedésben 100 % kedvezmény, plusz 1 fő kísérő számára is), melyek a MÁK kártyával vehetőek igénybe. Az igazolvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről – külön kérelem nélkül – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központ gondoskodik.
– a családi pótlékra jogosult személy családi adókedvezményt tud igénybe venni. – parkolási igazolvány a 18. életévüket betöltött személyek esetében nehezen igényelhető a családi pótlékra hivatkozással (tapasztalataink szerint van, hogy megadják, de legtöbbször visszautasítják ezeket a kérelmeket, mert bizonytalan a joggyakorlat, nem egyértelmű a jogi szabályozás) – rokkantsági járadék, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásai (rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás), továbbá az 1993. évi III. törvényben (Szoctv.) meghatározott szociális ellátások a családi pótlék mellett igénybe vehetők
– gépjárműszerzési támogatásra a 18. életévét betöltött magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy nem pályázhat
– közgyógyellátás alanyi jogon jár a magasabb összegű családi pótlékra jogosult számára
FONTOS, hogy a fogyatékossági támogatás és a családi pótlék egyidejűleg nem folyósítható, ezek egymást kizáró ellátások!
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!
Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. Bírósági felülvizsgálat helyett érdemes lehet mérlegelni az alábbiakat: a) az igénylést követő 1 éven túl bármikor beadható újra a támogatás iránti kérelem, míg b) 1 éven belül is beadható újra a kérelem, de csak akkor, ha az igényléshez használt orvosi dokumentációkban rögzített állapotnál súlyosabb állapotot tudunk igazolni frissebb orvosi dokumentumok beszerzésével. Ez utóbbi esetben állapotrosszabbodásra hivatkozással lehet újra beadni 1 éven belül a kérelmet. Ha tehát 1 éven belül súlyosabb állapotot tudunk igazolni, akkor érdemesebb lehet a bírósági eljárás helyett új eljárás megindítását kezdeményezni. A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. Az igénylő (illetve a fogyatékossággal élő személy, ha nem ő az igénylő) állapotát a bíróság is igazságügyi szakértő bevonásával fogja vizsgálni, amennyiben a hatóság határozata azért kifogásolható, mert nem kellően súlyos állapotot véleményezett a közigazgatási eljárásban. Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: ● a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 6-14.§
- a törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1-14. § ● a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
