Gépjárműadó kedvezmény
- Mi ez, kinek jár?
Mi az a gépjárműadó kedvezmény és kinek jár?
A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű után gépjárműadót kell fizetni. Ezen adófizetési kötelezettség alól mentesül a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab – 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt – személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig.
MEGJEGYZÉS: A jelen tájékoztató anyag kizárólag a fogyatékossággal élő, azon belül is az autista személyekre – illetve a kedvezmény szempontjából figyelembe vehető, velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozókra – vonatkozó feltételekkel foglalkozik, a súlyos mozgáskorlátozottakra és a nem autista, más fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó rendelkezések a továbbiakban nem kerülnek tárgyalásra, megemlítésre, azokról a tájékoztató végén található jogszabályokban lehet tájékozódni! A gépjárműadó kedvezmény, ezek szerint tehát magát az autizmussal élő személyt illeti meg, vagy az őt rendszeresen szállító, vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozót, amennyiben ők – az alábbiakban rögzítettek szerint – az adott gépkocsi üzemben tartójának vagy tulajdonosának minősülnek. |
Ki minősül egyéb fogyatékossággal élőnek (ezen belül autistának) és ez hogyan igazolható?
Egyéb fogyatékossággal élő az a személy (ezen belül autista) az, aki a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.
Konkrétan:
- 18. életévét betöltött autista személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
- 18 éven aluli, és magasabb összegű családi pótlékra a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerint az „N” betűjel „1” számjel alapján jogosult (BNO F84.0 és F84.1)
MEGJEGYZÉS: A jogszabályi rendelkezéseket szigorúan véve a fenti szabályok tehát azt jelentik, hogy a nagykorú autisták esetében, ha az érintett fogyatékossági támogatásra jogosult, akkor a BNO F84.0-F84.9 diagnózisokra hivatkozással is igénybe vehető az adókedvezmény, kiskorú érintettek esetén viszont csak a BNO F84.0 és F84.1. diagnózisokra jár. A kedvezmény jár még a halmozottan – és egyéb fogyatékossággal élő – fogyatékos személyeknek is, de jelen tájékoztatóban kizárólag az |
autizmusra, mint jogosultságot megalapozó fogyatékosságra koncentrálunk, annak feltételeit rögzítjük. |
Ki minősül az egyéb fogyatékossággal élővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak?
Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, akik azonos lakcímen tartózkodnak, mint a fogyatékossággal élő személy.
Ki minősül adóalanynak?
Főszabály szerint az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
Amennyiben év közben a gépkocsi átruházásra kerül, akkor a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos(a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű, és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
A gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a gépjármű-nyilvántartásban szereplő tulajdonos az adó alanya.
MEGJEGYZÉS: A fent leírtakat leegyszerűsítve fontos megjegyezni, hogy ha év közben történik a használt gépkocsi adásvétel, akkor a tulajdonosváltozást mielőbb be kell jelenteni, ugyanis ha ez elmarad, az elszámolási jogvitához vezethet az eladó és a vevő között a gépjárműadó fizetési kötelezettség tekintetében. Év közben eladott és az év első napján gépjárműadó-kedvezménnyel érintett, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű eladása esetén az átruházó mentességre jogosult adóalany az év végéig köteles megfizetni a gépjárműadót. Ha közben használt, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművet is vesz, akkor arra csak a vételt követő év első napjától tudja a gépjárműadó-kedvezményt érvényesíteni. Új gépkocsi vagy forgalomba helyezendő gépkocsi év közben történő vásárlása, illetve forgalomba helyezése esetén a |
gépjárműadót a szerzést/forgalomba helyezést követő hónap első napjától az évből még hátralévő hónapokra arányosan kell megfizetni és a kedvezmény is ekkortól érvényesíthető. |
Hány darab és milyen gépkocsi után vehető igénybe a kedvezmény?
1 darab, 100 kW teljesítményt meg nem haladó, olyan gépkocsi után vehető igénybe a kedvezmény, amelyet nem használnak személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra, és amelynek tulajdonosa vagy üzemben tartója a fogyatékossággal élő személy, vagy az egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó. Ha az ilyen személynek több gépkocsija is van, amely e feltételeknek megfelel, akkor a legkisebb teljesítményű után jár csak kedvezmény.
Mekkora a gépjárműadó kedvezmény mértéke?
Legfeljebb 13 000 forint/adóév.
- Szükséges vizsgálatok?
Nincsenek a gépjárműadó kedvezmény kapcsán elvégzendő szükséges vizsgálatok, de a jogszabály által megkívánt fogyatékos állapotot az alábbi dokumentumok valamelyikével igazolni kell:
- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy
- a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás.
- Hogyan lehet igényelni?
Hol és hogyan igényelhető a kedvezmény?
Papíralapon az adózó lakóhelye, székhelye szerint illetékes NAV adó- és vámigazgatóságához kell benyújtani a kérelmet, ám lehetőség van ügyfélkapun keresztül elektronikusan is előterjeszteni azt. Ebben az esetben az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK) vagy az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) segítségével kell kitölteni a nyomtatványt.
Kötelezően alkalmazandó a GJADO elnevezésű nyomtatvány, mely itt elérhető:
https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_ programok_nav/GJADO
Ugyanezen a honlapon kitöltési útmutató is található, továbbá az alábbi linken található tájékoztató részletesen foglalkozik a gépjárműadóval:
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ugyfeliranytu/nezzen
utana/inf_fuz/2021/95._informacios_fuzet_-_A_belfoldi_gepjarmuvek_adoja
A MENTESSÉG IRÁNTI KÉRELEMHEZ CSATOLNI KELL:
- a fent megjelölt szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, határozat másolatát is.
A GJADO-adatlap elektronikus benyújtásakor a mentességet igazoló iratokat is lehet elektronikusan csatolni.
FONTOS: 2021. január 1-től az önkormányzati adóhatóságok helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el a gépjárműadó kedvezmények elbírálásának feladatát. A NAV az önkormányzatoktól a 2020. december 31-én nyilvántartott és hatályos mentességekre vonatkozó adatokat megkapta, azokat automatikusan figyelembe veszi/vette, tehát a korábban is élő mentességeket újból nem kell bejelenteni. ezen túlmenően sem kell a mentességeket évente bejelenteni, így ha nincs változás a mentességben, a kérelmet nem kell újra benyújtani. |
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Nincs releváns kapcsolata más ellátásokkal, kedvezményekkel, azt leszámítva, hogy a kedvezményt igénybe vevőnek vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultsága fenn kell álljon, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot kell, hogy folyósítsanak.
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A határozattal szemben fellebbezésnek van helye a közléstől számított 15 napon belül. A határidő jogvesztő!
A fellebbezést a NAV Fellebbviteli Igazgatóságához kell címezni, de a határozatot hozó szervnél kell benyújtani! A fellebbezésnek határozat végrehajtására halasztó hatálya van, vagyis a kifogásolt határozatot nem lehet végrehajtani, amíg a fellebbezés elbírálásra nem kerül.
A fellebbezés illetékköteles. A fellebbezési illeték összege a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, és legfeljebb 500.000 forint lehet, melyet a NAV Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú NAV Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni. Az illeték megfizetése a fellebbezés benyújtásakor esedékes, azt a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell teljesíteni.
A fellebbezés sikertelensége esetén a másodfokú határozattal szemben 30 napon belül bírósági felülvizsgálatot lehet kérni, vagyis keresetlevelet kell írni, s azt ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: |
A kézhezvétel napját követő naptól indul a jogorvoslatra nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. ● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! ● Jó tanács2: Nem árt felírni mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a fellebbezésre vagy a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. ● Jó tanács3: A fellebbezést és a keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: ● 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról (Kknyt.),
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.),
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról (Air.)
- 102/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 2016. április 1-jén hatályos 2. § h) pontja
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról ● 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól ● 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról (Mr.)
