Fogyatékossági támogatás
- Mi ez, kinek jár?
Mi az a fogyatékossági támogatás?
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Ki jogosult az ellátásra?
Fogyatékossági támogatásra a 18. életévét betöltött – az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert – súlyosan fogyatékos személy jogosult.
Autizmus diagnózissal akkor minősül valaki súlyosan fogyatékosnak a Fot. 23.§ (1) bekezdés d) pontja alapján, ha: „állapota a SZEMÉLYISÉG EGÉSZÉT ÉRINTŐ FEJLŐDÉS ÁTHATÓ ZAVARA MIATT az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy
véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul „ Továbbá a Fot. vhr. 1.§ (4) bekezdése és 1. számú mellékletének 4. pontja szerint: 1.§ (4) A Fot. 23. § (1) bekezdése d) pontja alkalmazása során autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.
(…)
- számú melléklet 4. pont:
- IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).”
Mikor minősül tartósnak a súlyos fogyatékosság?
A SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁG AKKOR MINŐSÜL TARTÓSNAK, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.
MEGJEGYZÉS: A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülni ahhoz, hogy valaki jogosultságot tudjon szerezni a támogatásra. Természetesen a fenti vagylagos feltételek közül értelemszerűen csak az egyiknek kell teljesülni, például az állapotnak vagy súlyosnak vagy középsúlyosnak kell lennie, stb. A hatóság az igénylő által szolgáltatott adatok, orvosi dokumentáció alapján kötelezően bevonandó szakértői szerven (RESZO) keresztül vizsgálja, hogy a jogszabály által megkívánt állapot fennáll-e, fontos ezért, hogy viszonylag friss – 1 éven belüli – orvosi dokumentumokat adjuk be a kérelem mellékleteként. Ezen ellátás esetében nagyon fontos az autonómia teszt megléte, amelyet a támogatás igénylését megelőzően javasolt beszerezni. Autonómia tesztet arra kiképzett szakemberek (pszichiáter, klinikai szakpszichológus) készíthetnek, de a hatóságok általában a budapesti Autizmus Alapítvány által készített autonómia teszteket kérik, illetve fogadják el leginkább. |
A “súlyos fogyatékosság” fogalma a fenti jogszabályi feltételeknek megfelelő személyeket jelöli, ezt a megjelölést nem szabad “megbélyegzésnek” tekinteni, ez egy jogi fogalom. Ha valaki jogosultságot szerez fogyatékossági támogatásra, azt a munkaerőpiacon sem érheti hátrány, nem kötelező jelezni a munkáltatónak, ha valaki ilyen támogatásban részesül, ugyanakkor a fogyatékossági támogatásra jogosultak megváltozott munkaképességű munkavállalóknak minősülhetnek, így a munkáltató akár kedvezményeket is tud utánuk igényelni. |
Ki nem képes önálló életvitelre, és kinek hiányzik az önkiszolgálási képessége? ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A SZEMÉLY NEM KÉPES, aki
- a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
- b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.
AZ ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A SZEMÉLYNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.
MEGJEGYZÉS: Az önkiszolgálási képesség hiányának akkor van jelentősége, ha az igénylő emelt összegben szeretné megkapni a fogyatékossági támogatást! Az önálló életvitelre való képesség azonban – a fent leírtak szerint – az alapösszegű támogatásra való jogosultság szempontjából is fontos körülmény. |
- Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál a fogyatékossági támogatásra való jogosultság kapcsán?
A súlyosan fogyatékos állapot megállapításának kérdésében szakhatóságként a fővárosi/megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályai (RESZO) járnak el. A RESZO tehát az alábbiakat vizsgálja:
- a) a súlyos fogyatékosság fennállását,
- b) hiányzik-e az önkiszolgálási képesség,
- c) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségességét, d) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját is meghatározza
Felülvizsgálatot a szakvéleményben foglalt időpontban kell lefolytatni, kivéve, ha az állapot végleges.
Szükséges-e mindenképpen az érintett vizsgálata?
Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakhatósági állásfoglalás kialakítására, a szakértői bizottság a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetve vizsgálat céljából felhívhatja a szakértői bizottság előtti személyes megjelenésre is.
Ha személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy szakértői bizottság telephelyén végzi el.
Ki nem jogosult a támogatásra?
Az a súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, aki a) vakok személyi járadékában részesül,
- b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
- c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
- Hogyan lehet igényelni?
Hol és hogyan igényelhető az ellátást?
A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás KÉRELEMRE INDUL, és az ügyben a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal kerületi/járási hivatalának családtámogatási osztálya jár el.
A kérelem postai úton, vagy személyesen is benyújtható
- az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhely szerinti kormányhivatal járási (kerületi) hivatalának családtámogatási ügyfélszolgálatánál https://www.kormanyhivatal.hu/hu/elerhetosegek-1 ,
- az integrált ügyfélszolgálati irodáknál (kormányablak), vagy
- a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).
A kérelem elektronikusan is benyújtható (ügyfélkapus regisztrációt követően): https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/
A fogyatékossági támogatás iránti igényt a „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell előterjeszteni.
A kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amikor az igénylő a tizennyolcadik életévét betölti, s a fogyatékossági támogatás az igénybejelentés hónapjának első napjától állapítható meg. A nyomtatvány és további információ innen szerezhető: https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu
TÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNYHEZ MELLÉKELNI KELL:
- az igénylő háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót, valamint
- fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt
- ha ilyen iratok nincsenek, a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről
- a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos NRSZH illetve RESZO szakhatósági állásfoglalását, vagy szakvéleményét csatolni kell
Milyen összegű a fogyatékossági támogatás?
A fogyatékossági támogatás havi összege 2022-ben
- a) 806,- forint (alapösszeg)
- b) 763,- forint, ha a súlyosan fogyatékos autista személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. (emelt összeg)
MEGJEGYZÉS: A fogyatékossági támogatás összege minden évben a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik! |
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Milyen kedvezmények járhatnak még a fogyatékossági támogatás alapján és mely ellátásokkal együtt vehető igénybe?
– utazási kedvezmények (a helyközi közlekedésben 90 %, helyi közlekedésben 100 % kedvezmény, plusz 1 fő kísérő számára is), melyek a MÁK kártyával vehetőek igénybe
– fogyatékossági támogatásban részesülő személy személyi adókedvezményre jogosult: összevont adóalapját a kedvezménnyel – 2022. évben 66 700 forinttal – havonta csökkentheti – gépjárműadó kedvezmény igényelhető a támogatásra hivatkozással
– parkolási igazolvány igényelhető a támogatásra hivatkozással
– rokkantsági járadék, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásai (rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás), továbbá az 1993. évi III. törvényben (Szoctv.) meghatározott szociális ellátások a fogyatékossági támogatás mellett igénybe vehetők
– gépjárműszerzési támogatásra a fogyatékossági támogatásban részesülő pályázhat. 5. Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!
Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. Bírósági felülvizsgálat helyett érdemes lehet mérlegelni az alábbiakat: a) az igénylést követő 1 éven túl bármikor beadható újra a támogatás iránti kérelem, míg b) 1 éven belül is beadható újra a kérelem, de csak akkor, ha az igényléshez használt orvosi dokumentációkban rögzített állapotnál súlyosabb állapotot tudunk igazolni frissebb orvosi dokumentumok beszerzésével. Ez utóbbi esetben |
állapotrosszabbodásra hivatkozással lehet újra beadni 1 éven belül a kérelmet. Ha tehát 1 éven belül súlyosabb állapotot tudunk igazolni, akkor érdemesebb lehet a bírósági eljárás helyett új eljárás megindítását kezdeményezni. A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. Az igénylő – bírósági perben felperes – állapotát a bíróság is igazságügyi szakértő bevonásával fogja vizsgálni, amennyiben a hatóság határozata azért kifogásolható, mert nem kellően súlyos állapotot véleményezett a közigazgatási eljárásban. ● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! ● Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. ● Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: • a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22-23/F. § (továbbiakban: Fot.)
- a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet (továbbiakban: Fot. vhr.)
