Ápolási díj

Ápolási díj 

1. Mi ez, kinek jár? 

Mi az az ápolási díj? 

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó  részére biztosított anyagi hozzájárulás. Célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt  keresőtevékenységet nem tudnak folytatni. 

Mi a különbség a GYOD és az ápolási díj között? 

A gyermekek otthongondozási díja csak önellátásra képtelen gyermek után jár, függetlenül azonban  annak életkorától, vagyis jogosultságot csak vér szerinti szülő, vagy örökbefogadó szülő – kivételes  esetben a szülő jogán más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó – szerezhet az ellátásra,  míg az ápolási díj tartósan ápolásra, gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos hozzátartozó (tehát  gyermek, vagy más hozzátartozó) után vehető igénybe, vagyis az ápolási díjra a szülőn kívül más  nagykorú hozzátartozók is jogosultságot tudnak szerezni. 

Ezen túlmenően a GYOD-nak egy típusa, míg az ápolási díjnak három fajtája van. Ki jogosult az ápolási díjra? 

Az a nagykorú hozzátartozó, aki állandó vagy tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos személyt  gondoz, ápol, és sem neki, sem hozzátartozójának nem áll fenn GYOD-ra való jogosultsága.  

Szociális rászorultságot nem kell igazolni! 

Hozzátartozónak minősülnek: házastárs, egyeneságbeli rokon; örökbefogadott, mostoha- és nevelt  gyermek; örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő; testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa,  házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, testvér házastársa, elhunyt házastárs egyeneságbeli  rokona vagy testvére, valamint a nevelőszülővel egy tekintet alá eső személy. 

Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni azt is, aki a) elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének, vagy 

1. b) a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként  háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy  háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek 

a gondozását, ápolását végzi. 

A fenti b) pont alkalmazásában nevelőszülőnek minősül az ott meghatározott személyre tekintettel a a) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve 

2014. b) 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy.

A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha  

1. az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó  vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést, óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó  bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási  intézmény nappali tagozatos hallgatója, KIVÉVE, ha 
2. a köznevelési intézményben eltöltött idő a köznevelési intézményben, illetve a szakképző  intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg; B. az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a  

felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem  haladja meg; vagy 

1. a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó  szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres  közreműködésével valósítható meg.  
2. – a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és  annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt az esetet, amikor az ápolást végző  számára saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék,  átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás került megállapításra, és ezen  jogosultság keletkezését megelőző napon a hozzátartozó súlyosan fogyatékos személy utáni vagy  kiemelt ápolási díjra volt jogosult, továbbá az azt megelőző 20 évben legalább 10 évig kapott súlyosan  fogyatékos személy utáni vagy kiemelt ápolási díjat, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj  folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak; 
3. szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, 
4. keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt  nem vehető figyelembe) 

MEGJEGYZÉS: A gyakorlatban gyakran felmerülő probléma, hogy az ápolási díjra jogosultat a  köznevelési vagy szakképző intézmény arra kéri, hogy napi 4-5 óra benntartózkodás után vigye haza a  gyermeket az intézményből, különben elveszíti a jogosultságot az ellátásra. Itt jelezzük, hogy ez nem  jogszerű eljárás, ugyanis, ha a gyermek érdekében álló okból nincs felmentése, akkor a köznevelési  törvény alapján legalább 16 óráig el kell látni őt az oktatási intézményben. Az oktatási intézmény tehát  nem jogosult eldönteni, hogy jár-e az ápolási díj a jogosultnak vagy sem, illetve arra hivatkozással, hogy  “a hozzátartozó az ápolási díjat azért kapja, hogy otthon gondozza a gyermeket és ne kelljen dolgoznia”  nem presszionálhatja a hozzátartozót arra, hogy 16 óra előtt vigye haza a gyermeket. Az ápolási díjjal  kapcsolatban az oktatási intézménynek csak annyi dolga van, hogy a hozzátartozó kérelmére  meghatározott nyomtatványon igazolja, hogy a gyermek mennyit tartózkodik bent az intézményben.  Óvoda, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény valamint felsőoktatási intézmény esetében viszont  a bent tartózkodási kötelezettség az átlag napi 5 órát nem haladhatja meg! A fenti C pontban megjelölt  esetben az ismertetett időkorlátok nem érvényesülnek, ha egyébként az intézmény szolgáltatásainak  igénybevétele csak az ápolást végző rendszeres közreműködésével valósítható meg. 

Ha a hozzátartozó rendszeres pénzellátást kap, akkor az szintén az ápolási díjra való jogosultságot  kizárja, ám itt vannak kivételek, lásd fenti 2.-es pont!

Fontos figyelni arra is, hogy ha a hozzátartozó maga folytat nappali tagozaton tanulmányokat, akkor az  az ápolási díj megállapítását kizáró körülmény. 

Keresőtevékenységet az ápolási díj mellett lehet folytatni, de a napi munkaidő a 4 órát nem haladhatja  meg, kivéve ha a munkavégzés otthon történik, mert ez esetben ez az időkorlát sem érvényesül. 

Autistaként ki minősül súlyosan fogyatékos személynek? 

Súlyosan fogyatékos személy az, aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő pervazív  fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak, vagy középsúlyosnak  minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), 

2. Szükséges vizsgálatok? 

Ki és mit vizsgál az ápolási díjra való jogosultság kapcsán? 

Szakértő kirendelésére csak az alapösszegű és a kiemelt összegű ápolási díj igénylésekor kerül sor.  

A kiemelt ápolási díj igénylése esetén nagykorú ápolt személy vonatkozásában a komplex minősítésről  szóló hatósági bizonyítványt, míg kiskorú ápolt személy esetében a 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet  1. számú mellékletében foglalt szakorvosi igazolást kell bemutatni. 

Szakértő kirendelése esetén a vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat  időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti. 

• Alapösszegű ápolási díj az után az ápolt személy után jár, aki a 63/2006 (III.27.) Korm.  Rendelet 1. számú mellékletében foglalt szempontrendszer alapján legalább 6, de legfeljebb  9 pontot kap. 
• Emelt összegű ápolási díj az után az ápolt személy után jár, aki a 63/2006 (III.27.) Korm.  Rendelet 1. számú mellékletében foglalt szempontrendszer alapján legalább 10 pontot kap.
• Kiemelt összegű ápolási díj az után a nagykorú ápolt személy után jár, aki a komplex minősítés  eredménye alapján E csoportba tartozik, illetve kiskorú ápolt személy esetén az után, akire  tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. 

Kiskorú ápolt személy esetén a kiemelt ápolási szükséglete annak áll fenn, aki  fogyatékosságából eredően 

1. a) más személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni, 
2. b) más személyes segítsége nélkül segédeszköz igénybevételével sem képes lakáson belül  közlekedni, és 
3. c) más személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az  öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni. 

3. Hogyan lehet igényelni? 

Hol és hogyan igényelhető az ellátást? 

Az ápolási díj iránti kérelmet  

• a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatalnál, 
• a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri  hivatalánál, valamint 
• bármelyik kormányablaknál 
• elektronikus űrlapon elektronikus úton 

lehet benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon, melyen az ápolási díj egyszerre több  jogcímen is igényelhető. 

A jogosultság a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg, akkor is, ha a jogosultsági feltételek  már korábban fennálltak. 

Aktuális nyomtatványok innen elérhetőek: https://csaladitudakozo.kormany.hu/nyomtatvanytar 

MEGJEGYZÉS: Gyakorlatban – leginkább a covid alatt volt erre példa – egyre többször találkozunk azzal  a problémával, hogy a család költözik és nem jelenti be az ápolási díjat megállapító hatóságnál a  lakcímváltozást, mely azzal a következménnyel jár, hogy amikor a hatóság a lakcímváltozást észleli  (akár több hónap vagy akár egy év elmúltával), akkor megszünteti az ellátást és a lakcímváltozás után  felvett havi összegeket – azok késedelmi kamataival együtt – a jogosulttal visszafizetteti jogosulatlanul  és rosszhiszeműen igénybe vett ellátásként. Sajnos az ilyen esetekben nem tudunk érdemben segíteni,  mert a jogszabályok erre az eljárásra feljogosítják a hatóságot, ráadásul az ápolási díjat újra kell  igényelni, melyre visszamenőlegesen nincs lehetőség. 

Felhívjuk tehát a figyelmet, hogy a lakcímváltozást minden esetben haladéktalanul jelentsék be az  ápolási díj elbírálására jogosult szervnek! 

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni? 

• A kiemelt ápolási díj iránti kérelmet kivéve a háziorvos által kiállított igazolást (súlyos  fogyatékosság) és szakvéleményt (állandó és tartós gondozás), kivéve, ha az ápolt személy a  18. életévét betöltötte és fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára való  jogosultsága fennáll. 
• oktatási vagy szociális intézmény (óvoda, köznevelési, szakképző, felsőoktatási vagy nappali  ellátást nyújtó szociális intézmény) esetén az intézmény vezetőjének igazolását az  intézményben való tartózkodás időtartamáról 
• Kiemelt ápolási díj esetén az ügyfél nagykorú ápolt személy vonatkozásában csatolja a  komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítványt, vagy ha nem áll  rendelkezésre, akkor igazolja az eljárás megindítását, továbbá kiskorú ápolt személy  vonatkozásában a magasabb összegű CSP esetén a 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 1. számú  melléklete szerinti szakorvosi igazolást (ez utóbbi csak 18 évesnél fiatalabb ápolt személy  esetén, de ha a tanulmányokra tekintettel ezen életkor után is kapja a szülő a magasabb  összegű családi pótlékot, akkor nem kell újabb igazolás!) 

Milyen összegű az ápolási díj és hogyan állapítható meg? 

Egy hozzátartozó számára egyidejűleg csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá  ugyanazon személyre tekintettel csak egy hozzátartozónak állapítható meg ápolási díj. 

• Az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy ápolása, gondozása (alap  gondozási szükséglet) esetén az éves központi költségvetési törvényben meghatározott  alapösszeg 100%-a 2022-ben bruttó 43 405 Ft/hó (alapösszegű ápolási díj).  
• A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az éves  központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 173%-a 2022-ben bruttó 65 110  Ft/hó (emelt összegű ápolási díj). 
• A kiemelt ápolási szükségletű súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az éves  központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 207%-a 2022-ben bruttó 78 130  Ft/hó (kiemelt összegű ápolási díj). 

Az ápolási díj egészségügyi szolgáltatásra jogosít, valamint 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle, ezért  nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent (de a saját jogú nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után  nem fizet nyugdíjjárulékot), illetve a megváltozott munkaképességűek ellátásai esetén előzetes  biztosítási időnek számít. 

Mikor kell megszüntetni az ellátást? 

Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha 

1. a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, 
2. b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, 
3. c) az ápolt személy meghal,
4. d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának  gyakorlásával felhagyott, 
5. e) valamely jogosultságot kizáró körülmény következik be, 
6. f) azt az ápolást végző személy kérte, 
7. g) az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló  eljárást akadályozza, 
8. h) a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellátását. 

Az a) és c) pontokban foglalt esetekben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó  körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 

Az f) pont szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy  – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell  megszüntetni. 

Mikor kerül sor az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatára? 

Az ellátásra való jogosultság valamennyi feltételének fennállását a járási hivatalok kétévente legalább  egyszer felülvizsgálják. A felülvizsgálat valamennyi jogosultsági feltétel fennállására kiterjed. 

4. Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel 

Ápolási díj és GYOD együtt nem jár! 

Amennyiben a szülő gyermeke után családi pótlékban részesül, az nem zárja ki az ápolási díj  megállapítását és teljes összegben való folyósítását, mivel a családi pótlék a vonatkozó jogszabályi  rendelkezés szerint nem minősül rendszeres pénzellátásnak! 

Főszabály szerint más rendszeres pénzellátással együtt teljes összegben nem folyósítható, csak a más  ellátás és az ápolási díj különbözete. Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki például CSED-et, GYES-t, GYET et, GYED-et vagy saját jogú nyugdíjat kap (többek között ezek minősülnek rendszeres pénzellátásnak)  és annak összege alacsonyabb, mint a megállapítandó ápolási díj, akkor azon összeget, amennyivel az  ápolási díj magasabb (különbözeti összeg), ápolási díjként a hatóság meg fogja állapítani és folyósítani  fogja. 

MEGJEGYZÉS: A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint rendszeres pénzellátásnak minősülnek az  alábbiak: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az  öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az  átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a  munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és  özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán  árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult  gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói  baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási  járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a  gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az 

időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és  gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást  végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,  valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás 

Ezen főszabály alól kivételt képez – tehát az ápolási díj mellett teljes összegben mégis megállapítható – az ápolást végző hozzátartozó számára megállapított saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás,  szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy  rehabilitációs ellátás, ha a jogosultság keletkezését megelőző napon a hozzátartozó súlyos fogyatékos  személy után járó ápolási díjra vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult és az azt megelőző 20 évben  legalább 10 évig kapott súlyos fogyatékos személy után járó ápolási díjat vagy kiemelt ápolási díjat. 

Az ápolási díjjal párhuzamosan teljes összegben folyósítható továbbá a tartós ápolást végzők  időskori támogatása. 

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához  jogosultsági időnek számít a súlyos fogyatékossággal élő gyermek után folyósított ápolási díj  időtartama. A negyven éven belül nem harminckét, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell,  és nem nyolc, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe. 

Akik súlyosan fogyatékos gyermekük után részesülnek ápolási díjban, azoknak az egyéb támogatási  feltételek teljesülése esetén – a gyermek életkorától függetlenül – járhat a lakásfelújítási támogatás.  

5. Mit tehetek, ha elutasítanak? 

Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére? 

A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő  jogvesztő! 

Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani,  amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az  illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot  hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a  keresetlevél nem kerül a Bírósághoz. 

Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0

6.Jogforrás 

Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: ● a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 40 – 44. § 

• a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint  folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25-33.§ és 1.  számú melléklet 
• a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló 82/2013. (XII. 29.)  EMMI rendelet