Leírás
Az augmentatív és alternatív kommunikáció fogalma a beszéd vagy kommunikáció átmeneti, vagy tartós pótlására szolgáló rendszerek összességére utal. Gyakran találkozhatunk vele AAK rövidítéssel is. A fogalom egyaránt utal azokra az eszközökre, amelyeket a gyermekek felnőttek használhatnak, a módszerekre, ahogyan a kommunikációt támogatjuk.
Az AAK-s eszközöket használói a komplex kommunikációs igényű emberek, akiknek különböző okokból átmenetileg vagy tartósan nem biztosított a kommunikációs helyzetekben való részvétele. Ennek oka sokféle lehet, a beszéd vagy valamely kommunikációs funkció nem kielégítő használata autizmusban is jellemző. Bár a módszertant eredetileg nem vagy alig beszélő gyerekeknek és felnőtteknek dolgozták ki, autizmusban (átmenetileg) a jobb nyelvi készségekkel rendelkező emberek gazdagabb kommunikációjának támogatására is használjuk. Gyakran az AAK az egyetlen biztosítéka a kommunikációhoz való alapvető emberi joghoz és a társadalmi részvételhez való hozzáférésnek.
Az AAK eszköztára igen sokszínű: használhatunk segédeszköz nélküli rendszereket (pl. gesztusnyelvi jeleket) és különböző segédeszközöket (kommunikációs szótárakat, táblákat, kommunikátorokat vagy akár mobilapplikációkat) és ezek kombinációit. A szótárakba gyűjtött testi jelzések (pl. gesztusok), tárgyak, képek, feliratok, hangok (előre felvett, vagy szintetizált beszéd) segít a kommunikációs helyzetekben részt venni. Ezeknek a beszédet helyettesítő szimbólumoknak is használhatjuk különböző kombinációit. Autizmus esetén leggyakrabban (de nem kizárólag) tárgy- vagy képcserével közvetítik a személyek kívánságaikat, gondolataikat, érzéseiket, véleményeiket, de gyakori a táblákból összeállított szótárak vagy mobilappok használata is.
A megfelelő rendszert egyéni felmérések mentén alakítjuk ki, a rendszer „együtt nő”, gazdagodik használójával. Világszerte a leggyakoribb felmérőeszköz a Kommunikációs Mátrix, a leggyakoribb (de nem az egyetlen) AAK-s módszertan pedig a PECS, autizmussal élő emberek AAK-s támogatásában. Az átfogó, komprehenzív módszertanoknak (pl. TEACCH, SCERTS, ABA, Quill-féle keret és más nem-nevesített komplex autizmus-specifikus beavatkozások) alapvetően része az AAK-használat. A témának már magyar nyelven is viszonylag gazdag irodalma érhető el.
Forrás
Beukelman D.R., Mirenda P. (2021). Augmentatív és alternatív kommunikáció. Segítségnyújtás komplex kommunikációs igényű gyermekek és felnőttek számára. NFSZK. Budapest.
Havasi, Á. (2013). Kommunikáció támogatása augmentatív és alternatív eszközökkel autizmus spektrum zavarokban. In: Karlovitz J.T, Torgyik J. (Eds): Vzdelávanie vyskum a metodológia (Oktatás, kutatás és módszertan). International Research Institute, Komarno, Szlovákia. 249-261.o.
Havasi Á., Stefanik K. (2014). Infokommunikációs technológiai eszközök autizmussal élő gyerekek kommunikációs fejlesztésében: jó gyakorlat és a hazai helyzet. In: Ollé, J. (szerk): VI. Oktatás-Informatikai Konferencia Tanulmánykötet. ELTE PPK, Budapest. 312-330.o.
Havasi Á., Stefanik K., Győri M. (2017). Augmentatív és alternatív kommunikáció használata autizmus spektrum zavarban – kérdőíves vizsgálat hazai szakemberek körében. Gyógypedagógiai Szemle. 45(1).1-25.
Havasi Á. (2020). A nem, vagy alig beszélő autizmussal élő gyermekek és felnőttek kommunikációs készségeinek és viselkedéseinek felmérése. (pp. 105-117) In: Kovács M. (szerk) Diagnosztikus protokoll az augmentatív és alternatív kommunikációs fejlesztési és támogatási szükséglet felméréséhez. FSZK. Budapest.
Havasi, Á. (2022). Komplex kommunikációs igényű autizmussal élő kisiskolások kommunikációja. Doktori disszertáció. ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola.
Johnston, S.S, Reichle J., Feeley K.M., Jones E. A. (2021). Augmentatív és alternatív kommunikációs stratégiák mérsékelt és súlyos fogyatékossággal élő személyek számára. NFSZK. Budapest
Quill, K. A. (2009). Tedd – Nézd – Hallgasd – Mondd! Szociális és kommunikációs intervenció autizmussal élő gyermekek számára. Kapocs., Budapest.
