Leírás
Az állatasszisztált terápia olyan beavatkozás, melynek folyamán egy erre a célra képzett állat terápiás folyamatba való bevonásával érik el a kitűzött terápiás célt. Az ember-állat kapcsolat hatásaival terápiás faktorként számolnak a beavatkozás során. Célja lehet a mozgás javítása, érzelmi, szociális, kognitív fejlesztés, kommunikáció serkentése, az életminőségének javítása gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt. A leggyakrabban bevont állatok a kutya, ló, különböző kisállatok, az alpaka és a delfin is. Ahhoz, hogy ma Magyarországon valaki állatasszisztált terápiával foglalkozhasson, képzés szükséges: a szakembernek megfelelő ismeretek birtokában kell lenniük és a választott állatnak is meg kell felelnie az adott kritériumoknak (ez igen aggályos egy nyúl vagy alpakka esetében bizonyosan).
Számos ígért hangzatos (pl. emocionális, kommunikációs, nyelvi, szociális, kognitív) hozadéka és „anekdoták” ellenére, jelenleg nincsen tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy autizmus tüneteire (pl. javuló kommunikáció vagy társas megértés, kapcsolatok) hatásuk lenne az állatasszisztált terápiáknak; így nem is értelmezhetők „autizmus-terápia”-ként. Etikai szempontból emiatt erősen kifogásolható kihasználni a szülők azon természetes beállítódását, hogy hajlandók különböző alternatív és kiegészítő terápiákat kipróbálni, hogy támogassák a családtagjukat. Az állatasszisztált terápiák ráadásul a rászánt időn kívül sok esetben anyagilag is megterhelőek lehetnek a családok számára, így eredményesebb beavatkozástól, pihenésre, rekreálódásra szánt időtől is erőforrást vonhatnak el. Szintén veszélye, hogy az állatok félelemkeltők, vagy szenzorosan érzékeny (szag, nyál) gyermekeknek elkerülendők lehetnek.
Megkülönböztetendők az állatasszisztált terápiától az állatasszisztált aktivitások, mely esetében akár egy megtervezett fejlesztési folyamatban egyfajta „eszközként” van jelen egy állat. Ez motivációt, örömet is jelenthet az adott helyzetben, és ezesetben a fejlesztés (eredeti, autizmus-specifikus) céljait erősítheti. Szintén megkülönböztetendő a társállatok otthoni tartása, hiszen az ember-állat kapcsolat jótékony hatásai az autizmussal élő embereknél éppen úgy jelen lehetnek, mint a nem autizmussal élő emberek esetén. Ezekben az esetekben sem beszélhetünk azonban az állatokkal való együttlét autizmusra tett “direkt jótékony” hatásról.
Források
Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) (2020). EüK. 12. szám EMMI irányelv 3 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról.
Foxx, R. M., & Mulick, J. A. (Eds.). (2015). Controversial therapies for autism and intellectual disabilities: Fad, fashion, and science in professional practice. Routledge.
Reichow, B., Doehring, P., Cicchetti, D. V., & Volkmar, F. R. (2011). Evidence-based practices and treatments for children with autism. Springer.
Volkmar, F., Siegel, M., Woodbury-Smith, M., King, B., McCracken, J., State, M. & ACAAP (2014). Practice Parameter for the Assessment and Treatment of Children and Adolescents With Autism Spectrum Disorder. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 53(2), 237-257.
