Parkolási Igazolvány
- Mi ez, kinek jár?
Mi az a parkolási igazolvány?
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.
Az autizmussal élők is jogosultak parkolási igazolvány kiváltására és használatára. Ki jogosult a parkolási igazolványra autizmussal élőként?
Autistaként az a személy jogosult:
- aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésének értelmében autistának minősül,
- aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint autistának (N betűjel) minősül.
Hogyan használható a parkolási igazolvány?
Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
Az igazolvány személyre szól, és nem adható át használatra az arra jogosulatlannak. A jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményeket csak akkor veheti igénybe, ha a jogosultat szállítja.
A talált igazolványt le kell adni. A talált igazolvány bármely jegyzőnél vagy kormányablaknál leadható, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kiállítás helye szerint illetékes járási hivatalnak.
Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni, és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a nyilvántartásban fel kell tüntetni.
A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében a fenti kötelezettségek a törvényes képviselőt, illetve a jogosultat szállító jármű vezetőjét terhelik. A törvényes képviselő által elkövetett visszaélés esetében az igazolvány nem vonható vissza, és a fenti visszavonás kapcsán az új igazolvány kiállítására vonatkozó egy éves tilalom sem alkalmazható.
A parkolási igazolvány közokirat, így annak jogosulatlan használata bűncselekménynek minősül. 2. Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál?
Autizmus esetén nincs szükség közlekedőképesség vizsgálatra, ám a jogosultságot igazoló alábbi iratok egyikének bemutatása elengedhetetlen:
- a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a RESZO-nak vagy jogelődjének (NRSZH, ORSZI) a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye,
- a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” (N betűjel esetén, mely BNO szerint F84.0- F84.9), vagy a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában meghatározott betű- és számjelet (autizmus esetén N betűjel) igazoló magasabb összegű családi pótlékot megállapító hatósági határozat.
MEGJEGYZÉS 1: A közlekedőképesség minősítés minden esetben mozgásszervi fogyatékosság fennállását, illetve annak súlyosságát vizsgálja, így ha autizmus esetén nincs társuló mozgásszervi fogyatékosság, akkor a vizsgálat nem fog eredményre vezetni. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy ha a fent felsorolt iratok egyikével sem tudja a kérelmező autizmusát igazolni, akkor a hatóság hivatalból közlekedőképesség minősítésére irányuló vizsgálat lefolytatását fogja elrendelni. |
MEGJEGYZÉS 2: Gondot, illetve gyakorlatban jogértelmezési problémákat vet fel azon nagykorú személyek jogosultságának megítélése, akik saját jogon családi pótlékban részesülnek vagy utánuk szülőjük számára családi pótlékot folyósítanak, mivel ők nem tudnak a jogszabály által megkívánt okiratot bemutatni, ugyanis a családi pótlék kapcsán kért okirat csak 18. életév alattiak számára állítható ki. Ezen esetekben azt szoktuk javasolni, hogy ha fontos a parkolási igazolvány kiváltása, és mindent összevetve a család megteheti, akkor térjenek át a családi pótlékról a fogyatékossági támogatásra annak érdekében, hogy a megfelelő irattal tudják igazolni jogosultságukat. Az AOSZ jelenlegi is dolgozik azon, hogy akár jogszabálymódosítás útján megoldódjon ez a probléma. |
- Hogyan lehet igényelni?
Hogyan igényelhető a parkolási igazolvány?
A kérelem benyújtható személyesen az alábbi helyeken:
- a fővárosi és megyei kormányhivatal lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál,
- Kormányablak,
- közúti közlekedési nyilvántartó.
Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.
Formanyomtatvány a hivatalnál beszerezhető.
Személyesen és meghatalmazott útján is intézhető az ügy.
Ügyfélkapun keresztül (elektronikusan) intézhető az igazolvány pótlása, végleges állapotú ügyfelek esetén az igazolvány cseréje időbeli hatály lejárata miatt (ide nem értve a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (4) bekezdése szerinti, a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények igazolására 2012. december 31-ét követően fel nem használható orvosi szakvélemények esetén kiállított igazolványokat)
Milyen iratok, adatok szükségesek az ügyintézéshez?
- Személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély), lakcímkártya Kiskorú esetén születési anyakönyvi kivonat.
- A jogosultságot igazoló szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás (lásd fent!). ● Egy darab igazolványképet kell mellékelni, ha a jogosult a kérelmét nem személyesen nyújtja be, vagy a kérelmet a települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszti elő. A kérelem előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez az igazolványképét nem csatolta.
- Meghatalmazás a képviseleti eljárás esetében.
- Gondnokság esetén a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó jogerős bírósági ítélet és a gondnokot kirendelő határozat.
Mi a teendő, ha a jogosult nem képes aláírni?
A jogosult a kérelmét saját kezűleg írja alá, abban az esetben is, ha helyette meghatalmazott jár el, ebben az esetben az ügyfél a meghatalmazást is saját kezűleg írja alá. Amennyiben az ügyfél írásképtelen, akkor az aláírás céljára szolgáló rovatban “írásképtelen“ bejegyzés kerül feltüntetésre.
Meddig érvényes a parkolási igazolvány?
- A kiállítás napjától számított 3 év. A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény hatályának megfelelő időtartamra meghosszabbítható.
- Az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával, ha az a felülvizsgálat várható időpontját 3 évnél rövidebb tartamban jelöli meg.
- Lejárati határidő nélkül kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a kérelmező állapota végleges.
Mennyi az ügyintézési idő?
Az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje 20 nap.
Az elektronikus úton intézhető pótlás és csere esetében az okmányt 15 napon belül állítják ki és postázzák.
Milyen ügyintézési díjat kell fizetni az eljárásért?
A parkolási igazolvány kiadása, cseréje és pótlása illetékmentes.
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Nincs releváns kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel.
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!
Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. |
● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! ● Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. ● Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni:
- 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet a mozgásban korlátozott személy parkolási igazolványáról
- 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól ● 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
- 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ)
