Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Parkolási Igazolvány

Kategória:

Parkolási Igazolvány 

  1. Mi ez, kinek jár? 

Mi az a parkolási igazolvány? 

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa olyan közokirat és biztonsági okmány, amely  a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.  

Az autizmussal élők is jogosultak parkolási igazolvány kiváltására és használatára.  Ki jogosult a parkolási igazolványra autizmussal élőként? 

Autistaként az a személy jogosult: 

  • aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági  támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (4)  bekezdésének értelmében autistának minősül, 
  • aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló  5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint autistának (N betűjel) minősül. 

Hogyan használható a parkolási igazolvány? 

Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy  kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az  igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni. 

Az igazolvány személyre szól, és nem adható át használatra az arra jogosulatlannak. A jármű vezetője  az igazolvány által biztosított kedvezményeket csak akkor veheti igénybe, ha a jogosultat szállítja. 

A talált igazolványt le kell adni. A talált igazolvány bármely jegyzőnél vagy kormányablaknál leadható,  aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a kiállítás helye szerint  illetékes járási hivatalnak. 

Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza  kell vonni, és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki. Ezt a tényt a  nyilvántartásban fel kell tüntetni. 

A kiskorú vagy gondnokság alatt álló jogosult esetében a fenti kötelezettségek a törvényes képviselőt,  illetve a jogosultat szállító jármű vezetőjét terhelik. A törvényes képviselő által elkövetett visszaélés  esetében az igazolvány nem vonható vissza, és a fenti visszavonás kapcsán az új igazolvány kiállítására  vonatkozó egy éves tilalom sem alkalmazható. 

A parkolási igazolvány közokirat, így annak jogosulatlan használata bűncselekménynek minősül. 2. Szükséges vizsgálatok?

Ki és mit vizsgál?  

Autizmus esetén nincs szükség közlekedőképesség vizsgálatra, ám a jogosultságot igazoló alábbi iratok  egyikének bemutatása elengedhetetlen: 

  • a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a RESZO-nak vagy  jogelődjének (NRSZH, ORSZI) a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos  szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, 
  • a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló  5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás. „Igazolás tartósan  beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” (N betűjel esetén, mely BNO szerint F84.0- F84.9),  vagy a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában meghatározott betű- és számjelet  (autizmus esetén N betűjel) igazoló magasabb összegű családi pótlékot megállapító hatósági határozat. 

MEGJEGYZÉS 1: A közlekedőképesség minősítés minden esetben mozgásszervi fogyatékosság  fennállását, illetve annak súlyosságát vizsgálja, így ha autizmus esetén nincs társuló mozgásszervi  fogyatékosság, akkor a vizsgálat nem fog eredményre vezetni. Fontos azonban megjegyezni azt is,  hogy ha a fent felsorolt iratok egyikével sem tudja a kérelmező autizmusát igazolni, akkor a hatóság  hivatalból közlekedőképesség minősítésére irányuló vizsgálat lefolytatását fogja elrendelni.



MEGJEGYZÉS 2: Gondot, illetve gyakorlatban jogértelmezési problémákat vet fel azon nagykorú  személyek jogosultságának megítélése, akik saját jogon családi pótlékban részesülnek vagy utánuk  szülőjük számára családi pótlékot folyósítanak, mivel ők nem tudnak a jogszabály által megkívánt  okiratot bemutatni, ugyanis a családi pótlék kapcsán kért okirat csak 18. életév alattiak számára  állítható ki. Ezen esetekben azt szoktuk javasolni, hogy ha fontos a parkolási igazolvány kiváltása, és  mindent összevetve a család megteheti, akkor térjenek át a családi pótlékról a fogyatékossági  támogatásra annak érdekében, hogy a megfelelő irattal tudják igazolni jogosultságukat. Az AOSZ  jelenlegi is dolgozik azon, hogy akár jogszabálymódosítás útján megoldódjon ez a probléma.



  1. Hogyan lehet igényelni? 

Hogyan igényelhető a parkolási igazolvány? 

A kérelem benyújtható személyesen az alábbi helyeken: 

  • a fővárosi és megyei kormányhivatal lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi)  hivatalánál,  
  • Kormányablak,  
  • közúti közlekedési nyilvántartó.

Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési  önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén  hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint  illetékes járási hivatalnak. 

Formanyomtatvány a hivatalnál beszerezhető. 

Személyesen és meghatalmazott útján is intézhető az ügy. 

Ügyfélkapun keresztül (elektronikusan) intézhető az igazolvány pótlása, végleges állapotú ügyfelek  esetén az igazolvány cseréje időbeli hatály lejárata miatt (ide nem értve a súlyos mozgáskorlátozott  személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (4) bekezdése  szerinti, a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó jogosultságok és kedvezmények igazolására 2012.  december 31-ét követően fel nem használható orvosi szakvélemények esetén kiállított igazolványokat)  

Milyen iratok, adatok szükségesek az ügyintézéshez? 

  • Személyazonosításra alkalmas érvényes okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, kártya  formátumú vezetői engedély), lakcímkártya Kiskorú esetén születési anyakönyvi kivonat. 
  • A jogosultságot igazoló szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás (lásd fent!). ● Egy darab igazolványképet kell mellékelni, ha a jogosult a kérelmét nem személyesen nyújtja  be, vagy a kérelmet a települési önkormányzat jegyzőjénél terjeszti elő. A kérelem előterjesztésekor a  jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez az igazolványképét  nem csatolta. 
  • Meghatalmazás a képviseleti eljárás esetében. 
  • Gondnokság esetén a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó jogerős bírósági ítélet és a  gondnokot kirendelő határozat. 

Mi a teendő, ha a jogosult nem képes aláírni? 

A jogosult a kérelmét saját kezűleg írja alá, abban az esetben is, ha helyette meghatalmazott jár el,  ebben az esetben az ügyfél a meghatalmazást is saját kezűleg írja alá.  Amennyiben az ügyfél írásképtelen, akkor az aláírás céljára szolgáló rovatban “írásképtelen“ bejegyzés  kerül feltüntetésre. 

Meddig érvényes a parkolási igazolvány? 

  • A kiállítás napjától számított 3 év. A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya  újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény hatályának megfelelő időtartamra  meghosszabbítható.  
  • Az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával, ha az a felülvizsgálat várható  időpontját 3 évnél rövidebb tartamban jelöli meg.  
  • Lejárati határidő nélkül kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény  vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a kérelmező állapota végleges.

Mennyi az ügyintézési idő? 

Az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje 20 nap

Az elektronikus úton intézhető pótlás és csere esetében az okmányt 15 napon belül állítják ki és  postázzák. 

Milyen ügyintézési díjat kell fizetni az eljárásért? 

A parkolási igazolvány kiadása, cseréje és pótlása illetékmentes. 

  1. Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel 

Nincs releváns kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel. 

  1. Mit tehetek, ha elutasítanak? 

Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére? 

A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő  jogvesztő! 

Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani,  amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az  illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot  hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a  keresetlevél nem kerül a Bírósághoz. 

Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0

MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: 

A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte,  vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben  perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott  

határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát  kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. 

A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó  hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi  képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk.



Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig  szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! 

Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő.  

Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott  levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk!



  1. Jogforrás 

Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmükben meg lehet tekinteni: 

  • 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet a mozgásban korlátozott személy parkolási  igazolványáról 
  • 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és  felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól ● 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről  és fogyatékosságokról 
  • 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ)