Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)
- Mi ez, kinek jár?
Mi az a GYOD?
Autista gyermek gondozása okán lehetőség van gyermekek otthongondozási díja (GYOD) iránti kérelem benyújtására. Fontos tudni, hogy ez nem alanyi jogon járó ellátás, azaz a hatóság és a kijelölt szakértő a gyermek és a család körülményeinek meghatározott feltételrendszer szerinti mérlegelésével dönt a jogosultságról, illetve annak időtartamáról.
Mi a különbség a GYOD és az ápolási díj között?
A gyermekek otthongondozási díja csak önellátásra képtelen gyermek után jár, függetlenül azonban annak életkorától, vagyis jogosultságot csak vér szerinti szülő, vagy örökbefogadó szülő – kivételes esetben a szülő jogán más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó – szerezhet az ellátásra, míg az ápolási díj tartósan ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos hozzátartozó (tehát gyermek, vagy más hozzátartozó) után, vehető igénybe, vagyis az ápolási díjra a szülőn kívül más nagykorú hozzátartozók is jogosultságot tudnak szerezni.
Ezen túlmenően a GYOD-nak egy típusa, míg az ápolási díjnak három fajtája van. Ki jogosult az ellátásra?
Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos fogyatékosságából (autizmusából) eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről gondoskodik.
A szülő nem jogosult GYOD-ra abban az esetben, ha
- az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést, óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, KIVÉVE, ha
- a köznevelési intézményben eltöltött idő a köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg; B. az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a
felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg; vagy
- a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
- – a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét, ide nem értve azt az esetet, amikor az ápolást végző számára saját jogú nyugdíj,
korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás került megállapításra, és ezen jogosultság keletkezését megelőző napon a szülő GYOD-ra volt jogosult, továbbá az azt megelőző 20 évben legalább 10 évig kapott GYOD-ot és/vagy ápolási díjat, valamint azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak;
- szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
- keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe)
MEGJEGYZÉS: A gyakorlatban gyakran felmerülő probléma, hogy a GYOD-ra jogosult szülőt a köznevelési vagy szakképző intézmény arra kéri, hogy napi 4-5 óra benntartózkodás után vigye haza gyermekét az intézményből, különben elveszíti a jogosultságot az ellátásra. Itt jelezzük, hogy ez nem jogszerű eljárás, ugyanis, ha a gyermek érdekében álló okból nincs felmentése, akkor a köznevelési törvény alapján legalább 16 óráig el kell látni őt az oktatási intézményben. Az oktatási intézmény tehát nem jogosult eldönteni, hogy jár-e a GYOD a szülőnek vagy sem, illetve arra hivatkozással, hogy “a szülő a GYOD-ot azért kapja, hogy otthon gondozza a gyermekét és ne kelljen dolgoznia” nem presszionálhatja a szülőt arra, hogy 16 óra előtt vigye haza a gyermeket. A GYOD-dal kapcsolatban az oktatási intézménynek csak annyi dolga van, hogy a szülő kérelmére meghatározott nyomtatványon igazolja, hogy a gyermek mennyit tartózkodik bent az intézményben. Óvoda, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény, valamint felsőoktatási intézmény esetében viszont a bent tartózkodási kötelezettség az átlag napi 5 órát nem haladhatja meg! A fenti C pontban megjelölt esetben az ismertetett időkorlátok nem érvényesülnek, ha egyébként az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele csak az ápolást végző rendszeres közreműködésével valósítható meg. Ha a szülő rendszeres pénzellátást kap, akkor az szintén a GYOD-ra való jogosultságot kizárja, ám itt vannak kivételek, lásd fenti 2.-es pont! Fontos figyelni arra is, hogy ha a szülő maga folytat nappali tagozaton tanulmányokat, akkor az GYOD ot kizáró körülmény. Keresőtevékenységet a GYOD mellett lehet folytatni, de a napi munkaidő a 4 órát nem haladhatja meg, kivéve ha a munkavégzés otthon történik, mert ez esetben ez az időkorlát sem érvényesül. |
Autistaként ki minősül súlyosan fogyatékos gyermeknek?
Súlyosan fogyatékos gyermek az, aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő pervazív fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak, vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
MEGJEGYZÉS: A “súlyos fogyatékosság” fogalma jogszabályi feltételeknek megfelelő személyeket jelöl, ezt a megjelölést nem szabad “megbélyegzésnek” tekinteni, ez egy jogi fogalom.
Bár a fenti definíció említi az “autonómia teszt”-et, a GYOD esetén ennek meglétét nem veszik olyan szigorúan, mint a fogyatékossági támogatás megállapításakor. Tapasztalataink szerint GYOD iránti igényt még nem utasítottak el azért, mert az ápolt személyre vonatkozó autonómia teszt hiányzott. (Fogyatékossági támogatás igénylésekor ez gyakran előfordul.) Ha van ilyen teszteredmény, mindenképpen javasolt bemutatni, de ha nincs, akkor a súlyos állapot más iratokkal is igazolható, továbbá itt egyébként is van egy, az ápolt személyre vonatkozó szempontrendszer, amely alapján
pontozzák az ápolt személy állapotát, így a gyakorlatban a hangsúly inkább ezen típusú értékelésre tevődik. (Lásd részletesen lent!)
Ki minősül önellátásra képtelen gyermeknek?
Önellátásra képtelen a gyermek, ha a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő szakértő e tényt szakvéleményben megállapítja. Az önellátásra való képtelenség megállapításának szempontrendszerét szintén a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 6 év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására jogosult szakorvos (általában gyermekpszichiáter), 6 év feletti gyermek esetén a járási hivatal által kirendelt szakértő igazolja.
GYOD-ra jogosult más hozzátartozó:
Az ápolásra, gondozásra szoruló személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó (hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; a közeli hozzátartozó pedig: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), ha az ápolt személy szülőjének GYOD-ra való jogosultságát korábban már megállapították, de
- a szülő meghalt,
- a szülői felügyeleti joga szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy
- a szülő a gyermek ápolását saját egészségi állapota miatt nem tudja ellátni.
A GYOD megállapítása iránti kérelem a fentiek bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújtható be.
- Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál a GYOD-ra való jogosultság kapcsán?
Szakértő kirendelésére csak a 6. életévüket betöltött fogyatékos gyermekek állapotának, önellátási képességének vizsgálatakor kerül sor. A szakértő kirendeléséről a hatóság maga gondoskodik. 6. életévüket be nem töltött gyermekek esetében a szakvéleményt a szakorvos állítja ki, így a kérelem benyújtása előtt ennek beszerzéséről a szülőnek kell gondoskodnia. A vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti.
MEGJEGYZÉS: Az eljárásban kirendelt szakértő az ápolt személlyel kapcsolatos vizsgálatot annak lakóhelyén folytatja le, ám a szakvélemény kialakításakor az ügyfél által szolgáltatott orvosi, vagy egyéb az ápolt személy állapotáról releváns információt szolgáltatni tudó szakember (pl. gyógypedagógus) által kiállított dokumentációban szereplő adatokat köteles figyelembe venni. Erre tekintettel javasolt minél “frissebb” iratokat beszerezni az ápolt személy állapotáról a vizsgálat idejére! |
Önellátásra való képtelenség akkor áll fenn, ha az ápolt személy a 63/2006 (III.27.) Korm. Rendelet 1. számú mellékletében foglalt szempontrendszer alapján legalább 8 pontot kap.
MEGJEGYZÉS: Fentiek alapján látható, hogy az ellátásra jogosultságot a szülő tud szerezni, akinek különböző feltételeknek kell megfelelnie, ám az ápolt személy, vagyis a gyermek állapotát is vizsgálják és annak is el kell érnie egy olyan súlyossági fokot, amely az ellátásra való jogosultságot megalapozza. A szempontrendszer egyébként ezen a linken is megtalálható https://csaladitudakozo.katvanytarormany.hu/nyomt “A gyermekek otthongondozási díja szakvélemény” címszó alatt. |
- Hogyan lehet igényelni?
Hol és hogyan igényelhető az ellátást?
A GYOD iránti kérelmet
- a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatalnál,
- a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, valamint
- bármelyik kormányablaknál
- elektronikus űrlapon elektronikus úton
lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon.
A jogosultság a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg, akkor is, ha a jogosultsági feltételek már korábban fennálltak.
Aktuális nyomtatványok innen elérhetőek: https://csaladitudakozo.kormany.hu/nyomtatvanytar
MEGJEGYZÉS: Gyakorlatban – leginkább a covid alatt volt erre példa – egyre többször találkozunk azzal a problémával, hogy a család költözik és nem jelenti be a GYOD-ot megállapító hatóságnál a lakcímváltozást, mely azzal a következménnyel jár, hogy amikor a hatóság a lakcímváltozást észleli (akár több hónap vagy akár egy év elmúltával), akkor megszünteti az ellátást, és a lakcímváltozás után felvett havi összegeket – azok késedelmi kamataival együtt – a jogosulttal visszafizetteti jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátásként. Sajnos az ilyen esetekben nem tudunk érdemben segíteni, mert a jogszabályok erre az eljárásra feljogosítják a hatóságot, ráadásul a GYOD-ot újra kell igényelni, melyre visszamenőlegesen nincs lehetőség. Felhívjuk tehát a figyelmet, hogy a lakcímváltozást minden esetben haladéktalanul jelentsék be a GYOD elbírálására jogosult szervnek! |
Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?
- 6 év alatti ápolt gyermek esetén a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás kiállítására is jogosult szakorvos szakorvosi véleményét az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről, vagy
- 6. hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos (háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
- oktatási vagy szociális intézmény (óvoda, köznevelési, szakképző, felsőoktatási vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézmény) esetén az intézmény vezetőjének igazolását az intézményben való tartózkodás időtartamáról.
DE: nem kell mellékelni a kérelemhez a 18. életévet betöltött ápolt személy esetén a háziorvos igazolását, ha az ápolt gyermeknek fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy rokkantsági járadékra való jogosultsága áll fenn!
Milyen összegű a GYOD és hogyan állapítható meg?
Egy szülő számára egyidejűleg csak egy GYOD-ra való jogosultság állapítható meg (2022-ben bruttó 200.000,- Ft), de több gyermek után 1,5-szeres összegben is folyósítható (ebben az esetben 2022-ben bruttó 300.000,- Ft). Ugyanazon gyermekre tekintettel csak egy szülőnek állapítható meg a GYOD.
A GYOD egészségügyi szolgáltatásra jogosít, valamint 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle, ezért nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent (de a saját jogú nyugdíjban részesülő személy a GYOD után nem fizet nyugdíjjárulékot) illetve a megváltozott munkaképességűek ellátásai esetén előzetes biztosítási időnek számít.
Mikor kell megszüntetni az ellátást?
A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek, b) az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti,
- c) az otthon gondozott gyermek meghal,
- d) az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
- e) valamely jogosultságot kizáró körülmény következik be,
- f) azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, vagy
- g) az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.
Az a) és c) pontokban foglalt esetekben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
Az f) pont szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
Mikor kerül sor a GYOD-ra való jogosultság felülvizsgálatára?
Az ellátásra való jogosultság valamennyi feltételének fennállását a járási hivatalok kétévente legalább egyszer felülvizsgálják. A felülvizsgálat valamennyi jogosultsági feltétel fennállására kiterjed, nem korlátozódik csak az önellátási képesség mértékének vizsgálatára.
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
GYOD és ápolási díj együtt nem jár!
Amennyiben a szülő gyermeke után családi pótlékban részesül, az nem zárja ki a GYOD megállapítását és teljes összegben való folyósítását, mivel a családi pótlék a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint nem minősül rendszeres pénzellátásnak!
Főszabály szerint más rendszeres pénzellátással együtt teljes összegben nem folyósítható, csak a más ellátás és a GYOD különbözete.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki például fogyatékossággal élő gyermeke után – akire tekintettel a GYOD-ot is megállapítanák – CSED-et, GYES-t, GYED-et kap vagy saját jogán nyugdíjra jogosult (többek között ezek minősülnek rendszeres pénzellátásnak) és annak összege alacsonyabb, mint a megállapítandó GYOD, akkor azon összeget, amennyivel a GYOD magasabb (különbözeti összeg), GYOD-ként a hatóság meg fogja állapítani és folyósítani fogja.
MEGJEGYZÉS: A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint rendszeres pénzellátásnak minősülnek az alábbiak: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás |
Ezen főszabály alól kivételt képez – tehát a GYOD mellett teljes összegben mégis megállapítható – az ápolást végző szülő számára megállapított saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás, ha a jogosultság keletkezését megelőző napon a szülő GYOD-ra volt jogosult és az azt megelőző 20 évben legalább 10 évig kapott GYOD-ot és/vagy ápolási díjat a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel.
A GYOD-dal teljes összegben együtt folyósíthatók még az alábbi rendszeres pénzellátások:
- ha a jogosult másik gyermekére tekintettel járó gyermekek után folyósítható ellátásban (CSED, GYED, GYES, örökbefogadói díj) részesül,
- ha három vagy több kiskorú gyermek nevelése esetén gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül,
- ha a jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatásában részesül.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához jogosultsági időnek számít a GYOD időtartama. A negyven év jogosultsági időnél figyelembevételre kerül, hogy a GYOD jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. A negyven
éven belül nem harminckét, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe.
JÓ TANÁCS: a jogszabály nem zárja ki azt, hogy ha eltérőek a jogosultak, akkor ugyanazon fogyatékossággal élő gyermek után a más rendszeres pénzellátást és a GYOD-ot is teljes összegben vegye igénybe a család. Így ha például az édesapa GYES-t vesz igénybe és mellette dolgozik, akkor az édesanya GYOD-ot tud igényelni, mely esetben mind a GYES, mind a GYOD teljes összegben jár a család számára, mivel az ellátásokra jogosultak különböző személyek. |
Akik súlyosan fogyatékos gyermekük után gyermekek otthonápolási díjában részesülnek, azoknak az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a gyermek életkorától függetlenül – járhat a lakásfelújítási támogatás.
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!
Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. Bírósági felülvizsgálat helyett érdemes lehet mérlegelni az alábbiakat: Megtörténhet, hogy az önellátásra való képesség pontozásakor a GYOD-hoz nem állapít meg elegendő pontot a szakértő. Ebben az esetben, ha legalább 6 pontot elért, ápolási díj megállapítása iránti kérelem is benyújtható, ugyanazon szakértői vélemény mellett, a határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül. A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. ● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! |
● Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő. ● Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
6.Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: ● a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38 – 39/C. §
- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20-24.§ és 1. számú melléklet
Értékelési szempont- és pontozási rendszer
A | B | C |
1. | Tevékenység, funkció | Értékeljen 0 és 4 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével emelkedik) | Pontszám |
2. | Étkezés | 0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik 2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel 3: felszolgálást és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel 4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához vagy segítséget igényel az étkezés kapcsán az I-es típusú diabétesz diagnózis alapján történő inzulinadagoláshoz | |
3. | Öltözködés | 0: nem igényel segítséget 1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget igényel 2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet kiválasztásában, illetve 14 éves kor alatti gyermek esetén inzulinpumpa rendszeres viselése szükséges 4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul | |
4. | Tisztálkodás (személyi higiéné biztosítása) | 0: szükségleteit felmérve önállóan végzi 1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud 3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes | |
5. | Rendszeres steril eszközhasználat | 0: inzulinterápia szükséges több mint 2 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, 7. életévét betöltött gyermek esetében 1: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 2, de több mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek 7. életévének betöltésétől a 14. életév betöltéséig 2: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek 10. életévének betöltésétől a 14. életév betöltéséig 3: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek 7. életévének betöltésétől a 10. életév betöltéséig 4: inzulinterápia szükséges 7. életévét be nem töltött gyermek esetében, a diabétesz tartamától függetlenül | |
6. | WC használat | 0: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 1: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban ellenőrizni kell 2: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban segíteni kell 3: segítséget igényel a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez 4: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre, higiénés feladatok elvégzésére | |
7. | Kontinencia | 0: vizeletét, székletét tartani képes 1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait 2: pelenkacserében, öltözködésben, illetve higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel 3: rendszeres segítséget igényel pelenkacserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében 4: teljes ellátásra szorul |
8. | Köznevelési vagy szakképző intézmény, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény látogatása | 0: önállóan 1: közlekedésben kíséretet igényel 2: intézménylátogatás esetenkénti felügyeletet igényel 3: intézménylátogatás csak folyamatos felügyelettel biztosítható 4: nem képes | |
9. | Lakáson belüli közlekedés | 0: önállóan 1: segédeszköz önálló használatával 2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 4: nem képes | |
10. | Kihívást jelentő viselkedés | 0: viselkedését az adott szociális környezethez megfelelően alakítja; feszültségeit megfogalmazni képes 1: csökkent indulati fékek vagy túlérzékenység; viselkedését a szociális környezet elvárásainak megfelelően alakítani nehezére esik 2: a környezet számára nehezen érthető vagy gyakori ellenkezés, esetleg verbális agresszió; gyakori feszültség, de ezt megfogalmazni kevéssé képes 3: feszültségei nagyon gyakoriak, vagy visszatérők a dührohamok, esetleg destruktív és fizikai agresszió (tárgyak, önmaga, mások ellen irányuló) formájában nyilvánulnak meg 4: viselkedése miatt időszakosan vagy állandó jelleggel teljesen elszigetelődik szűkebb vagy tágabb szociális környezetétől | |
11. | Összesen |