Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)

Kategória:

Gyermekek otthongondozási díja (GYOD) 

  1. Mi ez, kinek jár? 

Mi az a GYOD? 

Autista gyermek gondozása okán lehetőség van gyermekek otthongondozási díja (GYOD) iránti  kérelem benyújtására. Fontos tudni, hogy ez nem alanyi jogon járó ellátás, azaz a hatóság és a kijelölt  szakértő a gyermek és a család körülményeinek meghatározott feltételrendszer szerinti mérlegelésével  dönt a jogosultságról, illetve annak időtartamáról. 

Mi a különbség a GYOD és az ápolási díj között? 

A gyermekek otthongondozási díja csak önellátásra képtelen gyermek után jár, függetlenül azonban  annak életkorától, vagyis jogosultságot csak vér szerinti szülő, vagy örökbefogadó szülő – kivételes  esetben a szülő jogán más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó – szerezhet az ellátásra,  míg az ápolási díj tartósan ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos hozzátartozó (tehát  gyermek, vagy más hozzátartozó) után, vehető igénybe, vagyis az ápolási díjra a szülőn kívül más  nagykorú hozzátartozók is jogosultságot tudnak szerezni. 

Ezen túlmenően a GYOD-nak egy típusa, míg az ápolási díjnak három fajtája van. Ki jogosult az ellátásra? 

Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki a súlyos  fogyatékosságából (autizmusából) eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott  gyermekéről gondoskodik.  

A szülő nem jogosult GYOD-ra abban az esetben, ha  

  1. az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó  vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést, óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó  bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási  intézmény nappali tagozatos hallgatója, KIVÉVE, ha 
  2. a köznevelési intézményben eltöltött idő a köznevelési intézményben, illetve a szakképző  intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg; B. az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a  

felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem  haladja meg; vagy 

  1. a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó  szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres  közreműködésével valósítható meg.  
  2. – a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító  gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj,  gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási  díjának összegét, ide nem értve azt az esetet, amikor az ápolást végző számára saját jogú nyugdíj, 

korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék,  rokkantsági ellátás, vagy rehabilitációs ellátás került megállapításra, és ezen jogosultság keletkezését  megelőző napon a szülő GYOD-ra volt jogosult, továbbá az azt megelőző 20 évben legalább 10 évig  kapott GYOD-ot és/vagy ápolási díjat, valamint azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási  díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony  alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak; 

  1. szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
  2. keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt  nem vehető figyelembe) 

MEGJEGYZÉS: A gyakorlatban gyakran felmerülő probléma, hogy a GYOD-ra jogosult szülőt a  köznevelési vagy szakképző intézmény arra kéri, hogy napi 4-5 óra benntartózkodás után vigye haza  gyermekét az intézményből, különben elveszíti a jogosultságot az ellátásra. Itt jelezzük, hogy ez nem  jogszerű eljárás, ugyanis, ha a gyermek érdekében álló okból nincs felmentése, akkor a köznevelési  törvény alapján legalább 16 óráig el kell látni őt az oktatási intézményben. Az oktatási intézmény tehát  nem jogosult eldönteni, hogy jár-e a GYOD a szülőnek vagy sem, illetve arra hivatkozással, hogy “a  szülő a GYOD-ot azért kapja, hogy otthon gondozza a gyermekét és ne kelljen dolgoznia” nem  presszionálhatja a szülőt arra, hogy 16 óra előtt vigye haza a gyermeket. A GYOD-dal kapcsolatban az  oktatási intézménynek csak annyi dolga van, hogy a szülő kérelmére meghatározott nyomtatványon  igazolja, hogy a gyermek mennyit tartózkodik bent az intézményben. Óvoda, nappali ellátást nyújtó  szociális intézmény, valamint felsőoktatási intézmény esetében viszont a bent tartózkodási  kötelezettség az átlag napi 5 órát nem haladhatja meg! A fenti C pontban megjelölt esetben az  ismertetett időkorlátok nem érvényesülnek, ha egyébként az intézmény szolgáltatásainak  igénybevétele csak az ápolást végző rendszeres közreműködésével valósítható meg. 

Ha a szülő rendszeres pénzellátást kap, akkor az szintén a GYOD-ra való jogosultságot kizárja, ám itt  vannak kivételek, lásd fenti 2.-es pont! 

Fontos figyelni arra is, hogy ha a szülő maga folytat nappali tagozaton tanulmányokat, akkor az GYOD ot kizáró körülmény. 

Keresőtevékenységet a GYOD mellett lehet folytatni, de a napi munkaidő a 4 órát nem haladhatja meg,  kivéve ha a munkavégzés otthon történik, mert ez esetben ez az időkorlát sem érvényesül.



Autistaként ki minősül súlyosan fogyatékos gyermeknek? 

Súlyosan fogyatékos gyermek az, aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő pervazív  fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak, vagy középsúlyosnak  minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), 

MEGJEGYZÉS: A “súlyos fogyatékosság” fogalma jogszabályi feltételeknek megfelelő személyeket jelöl,  ezt a megjelölést nem szabad “megbélyegzésnek” tekinteni, ez egy jogi fogalom. 

Bár a fenti definíció említi az “autonómia teszt”-et, a GYOD esetén ennek meglétét nem veszik olyan  szigorúan, mint a fogyatékossági támogatás megállapításakor. Tapasztalataink szerint GYOD iránti  igényt még nem utasítottak el azért, mert az ápolt személyre vonatkozó autonómia teszt hiányzott.  (Fogyatékossági támogatás igénylésekor ez gyakran előfordul.) Ha van ilyen teszteredmény,  mindenképpen javasolt bemutatni, de ha nincs, akkor a súlyos állapot más iratokkal is igazolható,  továbbá itt egyébként is van egy, az ápolt személyre vonatkozó szempontrendszer, amely alapján 

pontozzák az ápolt személy állapotát, így a gyakorlatban a hangsúly inkább ezen típusú értékelésre  tevődik. (Lásd részletesen lent!) 

Ki minősül önellátásra képtelen gyermeknek? 

Önellátásra képtelen a gyermek, ha a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek  megfelelő szakértő e tényt szakvéleményben megállapítja. Az önellátásra való képtelenség  megállapításának szempontrendszerét szintén a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete  tartalmazza. 6 év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való  képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok  igazolására jogosult szakorvos (általában gyermekpszichiáter), 6 év feletti gyermek esetén a járási  hivatal által kirendelt szakértő igazolja. 

GYOD-ra jogosult más hozzátartozó: 

Az ápolásra, gondozásra szoruló személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó (hozzátartozó: a közeli  hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és  testvére, és a testvér házastársa; a közeli hozzátartozó pedig: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az  örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a  testvér), ha az ápolt személy szülőjének GYOD-ra való jogosultságát korábban már megállapították, de 

  • a szülő meghalt,  
  • a szülői felügyeleti joga szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy 
  • a szülő a gyermek ápolását saját egészségi állapota miatt nem tudja ellátni. 

A GYOD megállapítása iránti kérelem a fentiek bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújtható be. 

  1. Szükséges vizsgálatok? 

Ki és mit vizsgál a GYOD-ra való jogosultság kapcsán? 

Szakértő kirendelésére csak a 6. életévüket betöltött fogyatékos gyermekek állapotának, önellátási  képességének vizsgálatakor kerül sor. A szakértő kirendeléséről a hatóság maga gondoskodik. 6.  életévüket be nem töltött gyermekek esetében a szakvéleményt a szakorvos állítja ki, így a kérelem  benyújtása előtt ennek beszerzéséről a szülőnek kell gondoskodnia. A vizsgálatot végző személy az  ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását  legalább öt nappal megelőzően értesíti. 

MEGJEGYZÉS: Az eljárásban kirendelt szakértő az ápolt személlyel kapcsolatos vizsgálatot annak  lakóhelyén folytatja le, ám a szakvélemény kialakításakor az ügyfél által szolgáltatott orvosi, vagy egyéb  az ápolt személy állapotáról releváns információt szolgáltatni tudó szakember (pl. gyógypedagógus)  által kiállított dokumentációban szereplő adatokat köteles figyelembe venni. Erre tekintettel javasolt  minél “frissebb” iratokat beszerezni az ápolt személy állapotáról a vizsgálat idejére! 



Önellátásra való képtelenség akkor áll fenn, ha az ápolt személy a 63/2006 (III.27.) Korm. Rendelet 1.  számú mellékletében foglalt szempontrendszer alapján legalább 8 pontot kap.

MEGJEGYZÉS: Fentiek alapján látható, hogy az ellátásra jogosultságot a szülő tud szerezni, akinek  különböző feltételeknek kell megfelelnie, ám az ápolt személy, vagyis a gyermek állapotát is vizsgálják  és annak is el kell érnie egy olyan súlyossági fokot, amely az ellátásra való jogosultságot megalapozza. A szempontrendszer egyébként ezen a linken is megtalálható  https://csaladitudakozo.katvanytarormany.hu/nyomt “A gyermekek otthongondozási díja  szakvélemény” címszó alatt.



  1. Hogyan lehet igényelni? 

Hol és hogyan igényelhető az ellátást? 

A GYOD iránti kérelmet  

  • a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatalnál, 
  • a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri  hivatalánál, valamint 
  • bármelyik kormányablaknál 
  • elektronikus űrlapon elektronikus úton 

lehet benyújtani, az erre rendszeresített formanyomtatványon. 

A jogosultság a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg, akkor is, ha a jogosultsági feltételek  már korábban fennálltak. 

Aktuális nyomtatványok innen elérhetőek: https://csaladitudakozo.kormany.hu/nyomtatvanytar 

MEGJEGYZÉS: Gyakorlatban – leginkább a covid alatt volt erre példa – egyre többször találkozunk azzal  a problémával, hogy a család költözik és nem jelenti be a GYOD-ot megállapító hatóságnál a  lakcímváltozást, mely azzal a következménnyel jár, hogy amikor a hatóság a lakcímváltozást észleli  (akár több hónap vagy akár egy év elmúltával), akkor megszünteti az ellátást, és a lakcímváltozás után  felvett havi összegeket – azok késedelmi kamataival együtt – a jogosulttal visszafizetteti jogosulatlanul  és rosszhiszeműen igénybe vett ellátásként. Sajnos az ilyen esetekben nem tudunk érdemben segíteni,  mert a jogszabályok erre az eljárásra feljogosítják a hatóságot, ráadásul a GYOD-ot újra kell igényelni,  melyre visszamenőlegesen nincs lehetőség.  

Felhívjuk tehát a figyelmet, hogy a lakcímváltozást minden esetben haladéktalanul jelentsék be a GYOD  elbírálására jogosult szervnek!



Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni? 

  • 6 év alatti ápolt gyermek esetén a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás  kiállítására is jogosult szakorvos szakorvosi véleményét az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos  állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről, vagy 
  • 6. hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos  (háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg,  és 
  • oktatási vagy szociális intézmény (óvoda, köznevelési, szakképző, felsőoktatási vagy nappali  ellátást nyújtó szociális intézmény) esetén az intézmény vezetőjének igazolását az  intézményben való tartózkodás időtartamáról.

DE: nem kell mellékelni a kérelemhez a 18. életévet betöltött ápolt személy esetén a háziorvos  igazolását, ha az ápolt gyermeknek fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy  rokkantsági járadékra való jogosultsága áll fenn! 

Milyen összegű a GYOD és hogyan állapítható meg? 

Egy szülő számára egyidejűleg csak egy GYOD-ra való jogosultság állapítható meg (2022-ben bruttó  200.000,- Ft), de több gyermek után 1,5-szeres összegben is folyósítható (ebben az esetben 2022-ben  bruttó 300.000,- Ft). Ugyanazon gyermekre tekintettel csak egy szülőnek állapítható meg a GYOD. 

A GYOD egészségügyi szolgáltatásra jogosít, valamint 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle, ezért  nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent (de a saját jogú nyugdíjban részesülő személy a GYOD után nem  fizet nyugdíjjárulékot) illetve a megváltozott munkaképességűek ellátásai esetén előzetes biztosítási  időnek számít. 

Mikor kell megszüntetni az ellátást? 

A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek, b) az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti, 

  1. c) az otthon gondozott gyermek meghal, 
  2. d) az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt  vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, 
  3. e) valamely jogosultságot kizáró körülmény következik be, 
  4. f) azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, vagy 
  5. g) az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság  feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza. 

Az a) és c) pontokban foglalt esetekben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a  megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó  napjával kell megszüntetni. 

Az f) pont szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben  megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő  hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 

Mikor kerül sor a GYOD-ra való jogosultság felülvizsgálatára? 

Az ellátásra való jogosultság valamennyi feltételének fennállását a járási hivatalok kétévente legalább  egyszer felülvizsgálják. A felülvizsgálat valamennyi jogosultsági feltétel fennállására kiterjed, nem  korlátozódik csak az önellátási képesség mértékének vizsgálatára. 

  1. Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel 

GYOD és ápolási díj együtt nem jár!

Amennyiben a szülő gyermeke után családi pótlékban részesül, az nem zárja ki a GYOD  megállapítását és teljes összegben való folyósítását, mivel a családi pótlék a vonatkozó jogszabályi  rendelkezés szerint nem minősül rendszeres pénzellátásnak! 

Főszabály szerint más rendszeres pénzellátással együtt teljes összegben nem folyósítható, csak a más  ellátás és a GYOD különbözete.  

Ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki például fogyatékossággal élő gyermeke után – akire tekintettel a  GYOD-ot is megállapítanák – CSED-et, GYES-t, GYED-et kap vagy saját jogán nyugdíjra jogosult (többek  között ezek minősülnek rendszeres pénzellátásnak) és annak összege alacsonyabb, mint a  megállapítandó GYOD, akkor azon összeget, amennyivel a GYOD magasabb (különbözeti összeg),  GYOD-ként a hatóság meg fogja állapítani és folyósítani fogja. 

MEGJEGYZÉS: A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint rendszeres pénzellátásnak minősülnek az  alábbiak: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az  öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az  átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a  munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és  özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán  árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult  gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói  baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási  járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a  gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az  időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és  gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást  végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék,  valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás



Ezen főszabály alól kivételt képez – tehát a GYOD mellett teljes összegben mégis megállapítható – az  ápolást végző szülő számára megállapított saját jogú nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati  járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy  rehabilitációs ellátás, ha a jogosultság keletkezését megelőző napon a szülő GYOD-ra volt jogosult és  az azt megelőző 20 évben legalább 10 évig kapott GYOD-ot és/vagy ápolási díjat a súlyosan fogyatékos  gyermekére tekintettel. 

A GYOD-dal teljes összegben együtt folyósíthatók még az alábbi rendszeres pénzellátások: 

  • ha a jogosult másik gyermekére tekintettel járó gyermekek után folyósítható ellátásban (CSED, GYED, GYES, örökbefogadói díj) részesül,  
  • ha három vagy több kiskorú gyermek nevelése esetén gyermeknevelési  támogatásban (GYET) részesül, 
  • ha a jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatásában részesül. 

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása megállapításához  jogosultsági időnek számít a GYOD időtartama. A negyven év jogosultsági időnél figyelembevételre  kerül, hogy a GYOD jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt  vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj  időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. A negyven 

éven belül nem harminckét, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc, hanem tíz  év gyermeknevelési idő vehető figyelembe. 

JÓ TANÁCS: a jogszabály nem zárja ki azt, hogy ha eltérőek a jogosultak, akkor ugyanazon  fogyatékossággal élő gyermek után a más rendszeres pénzellátást és a GYOD-ot is teljes összegben  vegye igénybe a család. Így ha például az édesapa GYES-t vesz igénybe és mellette dolgozik, akkor az  édesanya GYOD-ot tud igényelni, mely esetben mind a GYES, mind a GYOD teljes összegben jár a család  számára, mivel az ellátásokra jogosultak különböző személyek.



Akik súlyosan fogyatékos gyermekük után gyermekek otthonápolási díjában részesülnek, azoknak az  egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a gyermek életkorától függetlenül – járhat a  lakásfelújítási támogatás

  1. Mit tehetek, ha elutasítanak? 

Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére? 

A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő  jogvesztő! 

Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani,  amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az  illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot  hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a  keresetlevél nem kerül a Bírósághoz. 

Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0

MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: 

A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte,  vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben  perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott  határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát  kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. 

Bírósági felülvizsgálat helyett érdemes lehet mérlegelni az alábbiakat:  

Megtörténhet, hogy az önellátásra való képesség pontozásakor a GYOD-hoz nem állapít meg  elegendő pontot a szakértő. Ebben az esetben, ha legalább 6 pontot elért, ápolási díj megállapítása  iránti kérelem is benyújtható, ugyanazon szakértői vélemény mellett, a határozat kézhezvételtől  számított 30 napon belül. 

A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó  hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi  képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. 

Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig  szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani!



Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját  követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő.  

Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott  levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk!



6.Jogforrás 

Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: ● a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38 – 39/C. § 

  • a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint  folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 20-24.§ és 1.  számú melléklet 

Értékelési szempont- és pontozási rendszer

 

C



1. 

Tevékenység,  

funkció

Értékeljen 0 és 4 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével  emelkedik)

Pontszám

2. 

Étkezés 

0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 

1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik 

2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel 3: felszolgálást és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel 4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához vagy segítséget igényel  

az étkezés kapcsán az I-es típusú diabétesz diagnózis alapján történő  inzulinadagoláshoz 

 

3. 

Öltözködés 

0: nem igényel segítséget 

1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget  igényel 

2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 

3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet  kiválasztásában, illetve 14 éves kor alatti gyermek esetén inzulinpumpa  rendszeres viselése szükséges  

4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul

 

4. 

Tisztálkodás  

(személyi higiéné  biztosítása)

0: szükségleteit felmérve önállóan végzi 

1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud 3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 

4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes

 

5. 

Rendszeres steril  eszközhasználat 

0: inzulinterápia szükséges több mint 2 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, 7. életévét betöltött gyermek esetében 

1: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 2, de több mint 1 éve fennálló,  inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek 7. életévének  betöltésétől a 14. életév betöltéséig 

2: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát  igénylő diabétesz esetén, a gyermek 10. életévének betöltésétől a 14.  életév betöltéséig 

3: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát  igénylő diabétesz esetén, a gyermek 7. életévének betöltésétől a 10. életév betöltéséig 

4: inzulinterápia szükséges 7. életévét be nem töltött gyermek esetében, a  diabétesz tartamától függetlenül

 

6. 

WC használat 

0: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 1: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés  feladatokban ellenőrizni kell 

2: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés  feladatokban segíteni kell 

3: segítséget igényel a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez 

4: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre, higiénés  feladatok elvégzésére

 

7. 

Kontinencia 

0: vizeletét, székletét tartani képes 

1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait 

2: pelenkacserében, öltözködésben, illetve higiénés feladatokban  alkalmanként segítséget igényel 

3: rendszeres segítséget igényel pelenkacserében, öltözködésben, higiénés  feladatok elvégzésében 

4: teljes ellátásra szorul

 



8. 

Köznevelési vagy  szakképző  

intézmény, nappali ellátást nyújtó  szociális  

intézmény  

látogatása

0: önállóan 

1: közlekedésben kíséretet igényel 

2: intézménylátogatás esetenkénti felügyeletet igényel 

3: intézménylátogatás csak folyamatos felügyelettel biztosítható 4: nem képes

 

9. 

Lakáson belüli  közlekedés

0: önállóan 

1: segédeszköz önálló használatával 

2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 

4: nem képes

 

10. 

Kihívást jelentő  viselkedés

0: viselkedését az adott szociális környezethez megfelelően alakítja;  feszültségeit megfogalmazni képes 

1: csökkent indulati fékek vagy túlérzékenység; viselkedését a szociális  környezet elvárásainak megfelelően alakítani nehezére esik 2: a környezet számára nehezen érthető vagy gyakori ellenkezés, esetleg  verbális agresszió; gyakori feszültség, de ezt megfogalmazni kevéssé  képes 

3: feszültségei nagyon gyakoriak, vagy visszatérők a dührohamok, esetleg  destruktív és fizikai agresszió (tárgyak, önmaga, mások ellen irányuló)  formájában nyilvánulnak meg 

4: viselkedése miatt időszakosan vagy állandó jelleggel teljesen  elszigetelődik szűkebb vagy tágabb szociális környezetétől

 

11. 

Összesen