Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Az AOSZ InfoBázis oldalát az Autisták Országos Szövetsége üzemelteti

KERESÉS
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Szűrés kategóriák szerint
AOSZ szolgáltatás
Autizmus szempontú akadálymentesítés
Autizmusról
Jógyakorlatok, szakmai műhelyek
Képzések autizmusról
Könyvek / Filmek
Közösség, kapcsolatok
Kutatások, publikációk
Mi jár nekem
Szabályozók, irányelvek
Szolgáltatások
Támogatási módszerek

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

Kategória:

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 1. Mi ez, kinek jár? 

Mi ez? 

Aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, szociális rászorultsága alapján  jogosult lehet arra.

MEGJEGYZÉS: Fontos megjegyezni, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony biztosítási jogviszonyt  keletkeztet, és aki biztosított, annak az egészségügyi szolgáltatás is ingyenesen jár. A  fogyatékossággal (autizmussal) élő emberek, továbbá az őket ápoló, gondozó hozzátartozók által  igényelt bizonyos pénzbeli ellátások, illetve meghatározott jogviszonyok is jogosultságot  keletkeztetnek ingyenes egészségügyi szolgáltatásra, tehát az, akire az alábbiak egyike igaz, biztosan  jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra, így a jelen tájékoztatóban szereplő további információk  számára nem relevánsak: 

● árvaellátásra jogosultak 

● megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásaira jogosultak 

● rokkantsági járadékra jogosultak 

● fogyatékossági támogatásra jogosultak 

● GYOD-ra jogosultak 

● ápolási díjra jogosultak 

● az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásra  jogosultak 

● a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali  rendszerű oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban  tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, 

● a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai  oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ● a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben  nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár,  menekült, oltalmazott, 

● megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40  százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az  illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik (ide tartozhatnak a saját jogon  családi pótlékra jogosult személyek is!) 

● személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide  nem értve a külföldi állampolgárt), 

● a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt. Ez a felsorolás nem teljeskörű, csak az autizmussal érintettek és családtagjaik szempontjából  leginkább jellemző pénzbeli ellátásokat, jogviszonyokat soroltuk fel, a teljes felsorolás a 2019. évi  CXXII. törvény (Tbj.) 22.§-ában megtalálható! 

Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fent megjelölt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyok közül is  csak a nappali rendszerű oktatás vehető figyelembe, így aki tanulói/hallgatói jogviszonnyal 



rendelkezik, ám esti vagy levelező tagozaton tanul, az nem jogosult e jogviszonya alapján ingyenes  egészségügyi szolgáltatásra! 



Ki jogosult? 

Az, aki szociálisan rászorult. A szociális rászorultságot az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele  céljából a járási (fővárosi kerületi) hivatal kérelemre állapítja meg annak a személynek, 

  • akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 120 %-át (34 200 forint), ha egyedül élő, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 150 %-át (42 750 forint) nem haladja meg, 
  • vagyona sem neki, sem családjának nincs, 
  • nem áll biztosítási jogviszonyban, és egészségügyi ellátásra más jogcímen sem jogosult. 

Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi  intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli  hozzátartozók közössége. 

Közeli hozzátartozónak számít: 

  • a házastárs, az élettárs; 
  • a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő,  illetve a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a testvér, amennyiben megfelel a  gyermekként a családba tartozás alábbi feltételeinek; 

○ az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki 

húsz évesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik, 

huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali  oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, 

huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és  felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, 

korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi,  érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott,  illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének  betöltését megelőzően is fennállt 

Vagyonnak minősül: ingatlan (életvitelszerűen lakott lakás nem), jármű (mozgáskorlátozottságra  tekintettel fenntartott gépjármű nem), vagyoni értékű jog (kivéve ha az igénylő által lakott ingatlanon  áll fenn), pénzvagyon. 

Jövedelemnek minősül: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:  Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték  (bevétel), ideértve az Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint az  Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, továbbá az a bevétel, amely után az  egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati  adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót,  illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt  az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. 

A jogosultság megállapítása esetén a jogosult részére a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatósági  bizonyítványt állít ki.  

MEGJEGYZÉS: Fontos megjegyezni, hogy annak a nagykorú autista személynek, aki a szüleivel él egy  háztartásban, a jogszabály szerint csak saját jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni. Így a  nagykorú autista személy, akinek sem házastársa, sem élettársa, sem gyermeke nincs, továbbá nem  dolgozik, nincs semmilyen jövedelme, tehát a szülei tartására szorul, továbbá semmilyen  vagyontárgy sincs a nevén, az szociálisan rászorultnak minősülhet.



Pontosan mire jogosít ez a hatósági bizonyítvány? 

A jogosultságot megállapító hatósági bizonyítvány hatályosságának időtartama alatt (1 év) nem kell  egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, tehát egészségügyi szolgáltatás ingyenesen illeti meg a  jogosultat. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2022. évben 8400 Ft/hó, s ennek megfizetése  alól mentesül az, akinek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát hatósági bizonyítvány  kiállításával megállapították. 

Az egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének  megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése,  életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására,  egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében  a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul. 

Meddig áll fenn a jogosultság, ha a hatósági bizonyítvány a kérelmezőnek kiállításra kerül? A bizonyítvány hatályossága 1 év, s a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától  igazolja. A bizonyítvány a feltételek fennállása esetén ismételten kiállítható. 

  1. Szükséges vizsgálatok? 

Ki és mit vizsgál a jogosultság kapcsán? 

Semmilyen szakértői vizsgálatra nem kerül sor, kizárólag a szociális rászorultságot vizsgálja a hatóság,  az egészségi állapotra vonatkozó orvosi dokumentációt azonban nem árt csatolni! 

  1. Hogyan lehet igényelni? 

Hol és hogyan nyújtható be a kérelem? A kérelem személyesen vagy postai úton az e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be: 

  • elektronikusan (ügyfélkapus regisztrációt követően), 
  • a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatalnál,  ● a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatnál vagy  ● bármelyik kormányablaknál. 

A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL: 

  • a vagyonnyilatkozatot 
  • mindazon körülményeket igazoló iratokat, melyekről a nyomtatvány kitöltési útmutatója is  említést tesz. 

A nyomtatvány a benyújtás helyén beszerezhető. A kérelem és a vagyonnyilatkozat innen is letölthető: https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/20/03000/eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20szol g%C3%A1ltat%C3%A1sra%20val%C3%B3%20jogosults%C3%A1g%20-%20k%C3%A9relem.pdf 

Mikor lehet legkorábban ismételten benyújtani a kérelmet, ha az eddigi jogosultságot igazoló  hatósági igazolvány hamarosan lejár? 

A jogosultság megújítása esetén az erre vonatkozó kérelem már a hatósági bizonyítvány lejártát  megelőző 30 napon belül is benyújtható. 

  1. Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel 

Nincs releváns kapcsolat! 

  1. Mit tehetek, ha elutasítanak? 

Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére? 

A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő  jogvesztő! 

Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani,  amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az  illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot  hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a  keresetlevél nem kerül a Bírósághoz. 

Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0

MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: 

A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte,  vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben  perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott  határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát  kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. 

A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó  hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi  képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk.



Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig  szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! 

Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját  követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti jogvesztő határidő.  

Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott  levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk!



  1. Jogforrás 

Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: 

  • a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, 54. §; ● a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint  folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet, 50. §. ● a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló  2019. évi CXXII. törvény 3. §-a és 22. § (1) bek. (A biztosítottak körét, továbbá az egészségügyi  szolgáltatásra jogosultak körét határozza meg)