Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 1. Mi ez, kinek jár?
Mi ez?
Aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, szociális rászorultsága alapján jogosult lehet arra.
MEGJEGYZÉS: Fontos megjegyezni, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet, és aki biztosított, annak az egészségügyi szolgáltatás is ingyenesen jár. A fogyatékossággal (autizmussal) élő emberek, továbbá az őket ápoló, gondozó hozzátartozók által igényelt bizonyos pénzbeli ellátások, illetve meghatározott jogviszonyok is jogosultságot keletkeztetnek ingyenes egészségügyi szolgáltatásra, tehát az, akire az alábbiak egyike igaz, biztosan jogosult ingyenes egészségügyi ellátásra, így a jelen tájékoztatóban szereplő további információk számára nem relevánsak: ● árvaellátásra jogosultak ● megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásaira jogosultak ● rokkantsági járadékra jogosultak ● fogyatékossági támogatásra jogosultak ● GYOD-ra jogosultak ● ápolási díjra jogosultak ● az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásra jogosultak ● a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ● a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ● a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ● megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik (ide tartozhatnak a saját jogon családi pótlékra jogosult személyek is!) ● személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), ● a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt. Ez a felsorolás nem teljeskörű, csak az autizmussal érintettek és családtagjaik szempontjából leginkább jellemző pénzbeli ellátásokat, jogviszonyokat soroltuk fel, a teljes felsorolás a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 22.§-ában megtalálható! Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fent megjelölt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyok közül is csak a nappali rendszerű oktatás vehető figyelembe, így aki tanulói/hallgatói jogviszonnyal |
rendelkezik, ám esti vagy levelező tagozaton tanul, az nem jogosult e jogviszonya alapján ingyenes egészségügyi szolgáltatásra! |
Ki jogosult?
Az, aki szociálisan rászorult. A szociális rászorultságot az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a járási (fővárosi kerületi) hivatal kérelemre állapítja meg annak a személynek,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át (34 200 forint), ha egyedül élő, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42 750 forint) nem haladja meg,
- vagyona sem neki, sem családjának nincs,
- nem áll biztosítási jogviszonyban, és egészségügyi ellátásra más jogcímen sem jogosult.
Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
Közeli hozzátartozónak számít:
- a házastárs, az élettárs;
- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a testvér, amennyiben megfelel a gyermekként a családba tartozás alábbi feltételeinek;
○ az a vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, aki
■ húsz évesnél fiatalabb, és önálló keresettel nem rendelkezik,
■ huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
■ huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik, és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,
■ korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt
Vagyonnak minősül: ingatlan (életvitelszerűen lakott lakás nem), jármű (mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű nem), vagyoni értékű jog (kivéve ha az igénylő által lakott ingatlanon áll fenn), pénzvagyon.
Jövedelemnek minősül: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve az Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint az Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.
A jogosultság megállapítása esetén a jogosult részére a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatósági bizonyítványt állít ki.
MEGJEGYZÉS: Fontos megjegyezni, hogy annak a nagykorú autista személynek, aki a szüleivel él egy háztartásban, a jogszabály szerint csak saját jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni. Így a nagykorú autista személy, akinek sem házastársa, sem élettársa, sem gyermeke nincs, továbbá nem dolgozik, nincs semmilyen jövedelme, tehát a szülei tartására szorul, továbbá semmilyen vagyontárgy sincs a nevén, az szociálisan rászorultnak minősülhet. |
Pontosan mire jogosít ez a hatósági bizonyítvány?
A jogosultságot megállapító hatósági bizonyítvány hatályosságának időtartama alatt (1 év) nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, tehát egészségügyi szolgáltatás ingyenesen illeti meg a jogosultat. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2022. évben 8400 Ft/hó, s ennek megfizetése alól mentesül az, akinek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát hatósági bizonyítvány kiállításával megállapították.
Az egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul.
Meddig áll fenn a jogosultság, ha a hatósági bizonyítvány a kérelmezőnek kiállításra kerül? A bizonyítvány hatályossága 1 év, s a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától igazolja. A bizonyítvány a feltételek fennállása esetén ismételten kiállítható.
- Szükséges vizsgálatok?
Ki és mit vizsgál a jogosultság kapcsán?
Semmilyen szakértői vizsgálatra nem kerül sor, kizárólag a szociális rászorultságot vizsgálja a hatóság, az egészségi állapotra vonatkozó orvosi dokumentációt azonban nem árt csatolni!
- Hogyan lehet igényelni?
Hol és hogyan nyújtható be a kérelem? A kérelem személyesen vagy postai úton az e célra rendszeresített formanyomtatványon nyújtható be:
- elektronikusan (ügyfélkapus regisztrációt követően),
- a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatalnál, ● a lakcím vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatnál vagy ● bármelyik kormányablaknál.
A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL:
- a vagyonnyilatkozatot
- mindazon körülményeket igazoló iratokat, melyekről a nyomtatvány kitöltési útmutatója is említést tesz.
A nyomtatvány a benyújtás helyén beszerezhető. A kérelem és a vagyonnyilatkozat innen is letölthető: https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/20/03000/eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20szol g%C3%A1ltat%C3%A1sra%20val%C3%B3%20jogosults%C3%A1g%20-%20k%C3%A9relem.pdf
Mikor lehet legkorábban ismételten benyújtani a kérelmet, ha az eddigi jogosultságot igazoló hatósági igazolvány hamarosan lejár?
A jogosultság megújítása esetén az erre vonatkozó kérelem már a hatósági bizonyítvány lejártát megelőző 30 napon belül is benyújtható.
- Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel
Nincs releváns kapcsolat!
- Mit tehetek, ha elutasítanak?
Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?
A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!
Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.
Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0
MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS: A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész. A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk. |
● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás, vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani! ● Jó tanács2: Nem árt felírni, mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti jogvesztő határidő. ● Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk! |
- Jogforrás
Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni:
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, 54. §; ● a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet, 50. §. ● a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 3. §-a és 22. § (1) bek. (A biztosítottak körét, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét határozza meg)
