Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

Kategória: Mi jár nekem

Mi jár nekem

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás

Mi ez, kinek jár?

Mi az az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás?

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van: A. a foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosítható a munkavégzésre alkalmas személyek részére, valamint

egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás biztosítható a munkavégzésre valamilyen okból nem alkalmas személyek részére.

A járási hivatal az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt arról, hogy a jogosult részére melyik fenti ellátás típust lehet megállapítani.

MEGJEGYZÉS: Tekintettel arra, hogy autizmus szempontból az aktív korúak ellátásai közül az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásnak van nagyobb jelentősége, tehát ez esetben az egészségkárosodás jogosultsági feltétel, míg a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében nem, így ez utóbbi támogatás jogosultsági feltételeit nem tárgyaljuk külön, arról bővebb tájékoztatót találnak az érdeklődők az alábbi linken: https://csaladitudakozo.kormany.hu/index

Kiemelni kívánjunk azonban azt is, hogy azon autista személy számára, aki az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra nem tud jogosultságot szerezni – pl. azért, mert a jogszabályban előírt súlyosságú egészségkárosodása nincs meg – a foglalkozást helyettesítő támogatás megállapítható lehet, ha azon támogatás általánosabb (autizmustól és egészségkárosodástól független) feltételeinek eleget tud tenni. Erről a járási (kerületi) hivatal dönt.

Ki jogosult a támogatásra?

Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján ● egészségkárosodott személy; VAGY 14 éven aluli gyermeket nevelő személy ,feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani; ÉS ● saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, ÉS

kereső tevékenységet nem folytat, ÉS
vagyona nincs.

MEGJEGYZÉS: Tekintettel arra, hogy az egészségkárosodás megléte és a 14 éven aluli kiskorú személy nevelése vagylagos feltételek, tehát a kettő közül csak az egyiknek kell teljesülnie, ezért a jelen tájékoztatóban az autizmus szempontjából releváns egészségkárosodásra koncentrálunk. Az “ÉS” szócskával összekötött feltételeknek viszont együttesen kell teljesülniük az egészségkárosodás megléte esetén is.

Ki minősül egészségkárosodott személynek?

Egészségkárosodott személynek minősül,

akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy munkaképességét legalább 67% -ban elvesztette, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy ● a vakok személyi járadékában részesül, vagy
fogyatékossági támogatásban részesül.

MEGJEGYZÉS: Autizmus szempontból csak a vastagon szedett feltételeknek van jelentősége! Ezen ellátás igénylését azon autista személyeknek ajánljuk, akiknek van komplex minősítése és az minimum 50%-os egészségkárosodást véleményez, továbbá ezen minősítésükkel magasabb összegű családi pótlékon vagy a fogyatékossági támogatáson kívül semmilyen más magasabb összegű ellátásra – így rokkantsági járadékra vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásaira – nem tudtak jogosultságot szerezni és egyébként nincs vagyonuk, továbbá keresőtevékenységet sem tudnak folytatni, valamint a jelen támogatáshoz előírt szociális rászorultság jogszabályi követelményeinek is meg tudnak felelni.

Milyen megélhetési feltételeknek kell fennállniuk az igénylőnél és családjánál ahhoz, hogy a támogatás megállapítható legyen?

A jogosultságot abban az esetben lehet megállapítani, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- forint) és vagyona nincs.

A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a megelőző pontok alkalmazásánál nem kell beszámítani) továbbá
ha az igénylő vagy házastársa, illetőleg élettársa fogyatékossági támogatásban részesül, az arányszám 0,2-vel növekszik.

Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét?

A család összes jövedelmét elosztják a család szerkezeti egységének megfelelő arányszámmal, pl. két felnőtt és egy gyermek esetén 2,7-tel. Az így kapott összeg fejezi ki a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét.

Az igénylő részére tehát csak akkor állapítható meg támogatásra való jogosultsága, ha az így kapott egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a 25 650,- forintot.

Családjával együtt élő nagykorú gyermek esetén a jogosultság megállapítása során figyelembe veszik a nagykorú gyermek szüleinek jövedelmét?

A családjával együtt élő nagykorú gyermek ellátásra való jogosultságának megállapítása során a szülők jövedelmét nem kell figyelembe venni.

MEGJEGYZÉS: Fontos megjegyezni, hogy annak a nagykorú autista személynek, aki a szüleivel él egy háztartásban, a jogszabály szerint csak saját jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni. Így a nagykorú autista személy, akinek sem házastársa, sem élettársa, sem gyermeke nincs, továbbá nem dolgozik, nincs semmilyen jövedelme, tehát a szülei tartására szorul, továbbá semmilyen vagyontárgy sincs a nevén, az a jelen támogatás szempontjából szociálisan rászorultnak minősülhet.

Mi nem minősül kereső tevékenységnek?

Nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

Ki NEM jogosult az ellátásra?

Nem állapítható meg a támogatásra való jogosultsága annak a személynek, aki ● letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt,

a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig, ● az Flt. (1991. évi IV. törvény) szerint az álláskeresési ellátásban részesül,
katonai szolgálatot teljesít,
köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

Szükséges vizsgálatok?

Ki és mit vizsgál a jogosultság kapcsán?

Amennyiben az egészségkárosodást az igénylő a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatával, szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével nem igazolja, akkor az egészségkárosodás fennállását és mértékét a járási (kerületi) hivatal szakkérdésként vizsgálja, vagyis szakértői vizsgálatra fog sor kerülni. A vizsgálat vagy iratok alapján, vagy személyes megjelenés alapján történik.

Hogyan lehet igényelni?

Hol és hogyan igényelhető az ellátás?

A kérelmet

a) elektronikus úton (ügyfélkapus regisztrációt követően), vagy
b) a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (kerületi) hivatalnál,
c) a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint
d) a kormányablaknál

lehet benyújtani személyesen vagy postán.

A kérelmet “Az aktív korúak ellátása iránti kérelem” elnevezésű formanyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány a benyújtás helyén beszerezhető, a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján megtalálható. Letölthető az alábbi linken: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/szocialis-ellatasok-igenylesehez-kapcsolodo-nyomtatvanyok

A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL:

vagyonnyilatkozatot (a “Vagyonnyilatkozat aktív korúak ellátásai iránti kérelmhez” elnevezésű formanyomtatványon, mely a kérelemmel együtt beszerezhető a fent leírtak szerint) ● a kérelmezővel közös háztartásban élő, a tanköteles kort betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyáról szóló igazolást
a családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal igazolása arról, hogy az igénylő magasabb összegű családi pótlékra, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult az autizmusa miatt
a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét
a szükség szerinti, a kérelem útmutatójában is részletezett okiratokat.

Mennyi az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege?

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének (nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át (59.850,- Ft) azzal, hogy ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét (37.050 Ft). A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95%-ának (27.075,- Ft) szorzatával.

Ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

Az egészségkárosodott személy részére meddig állapítható meg az ellátás?

Az egészségkárosodott állapot fennállásáig. Ha az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy esetében a határozat, szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt, és az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb határozatot vagy szakvéleményt nem nyújtott be, a járási hivatal az ellátásban részesülő egészségi állapotát ismételten megvizsgálja.

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra az egészségkárosodott személy esetében a jogosultság egészségi állapotra vonatkozó feltétele mindaddig fennáll, amíg az ellátásra való jogosultságot megalapozó, felülvizsgálatot el nem végezték.

Mely esetben szünetel az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása? Ha az ellátásban részesülő személy

keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában, ● közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy ● olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési

támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

Kapcsolat más ellátásokkal, kedvezményekkel

Milyen kedvezmények járhatnak még a támogatás alapján és mely ellátásokkal együtt vehető igénybe? Mely ellátásokkal együtt nem vehető igénybe?

Fogyatékossági támogatás és magasabb összegű családi pótlék mellett megállapítható! ● Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülő személy az ellátás folyósításának ideje alatt jogosult:

○ közgyógyellátásra,

○ egészségügyi szolgáltatásra,

○ utazási kedvezményre a helyi személyszállításban (A kedvezmény a települési önkormányzat árrendeletében rendszeresített kedvezményes bérlet igénybevételére jogosít a járási (kerületi) hivatal által kiállított igazolással arról, hogy, az aktív korúak ellátásában részesül.)

MEGJEGYZÉS: Az utazási kedvezmény vonatkozásában megjegyezzük, hogy aki autistaként egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül, az tipikusan magasabb összegű családi pótlékot, vagy fogyatékossági támogatást is kap, így az azok mellett járó, a MÁK kártyával érvényesíthető utazási kedvezmények, sokkal nagyobb kedvezményeket biztosítanak, mint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra tekintettel igénybe vehető utazási kedvezmény.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók ellátásaival együtt (rokkansági ellátás, rehabilitációs ellátás) nem állapítható meg!
Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, kivéve, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg, mely esetben a családban két személy lesz jogosult különböző típusú aktív korúak ellátására.

MEGJEGYZÉS: Fontos megjegyezni, hogy bár egyes rendszeres pénzbeli ellátások kifejezetten nem képezik akadályát az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás megállapításának, mégis a jogosult jövedelmi helyzetére hatással lehetnek, így mindenképpen be kell jelenteni a hatóságnak, ha a jogosult más rendszeres pénzellátásra nyújt be igényt vagy az számára megállapításra, folyósításra kerül. A jogszabály szerint a bejelentést a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától, illetve az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés napjától számított 8 napon belül kell megtenni.

A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt igénybe vett aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) jogosulatlanul, de – a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén – nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatáskört gyakorló szerv rendelkezik.

Más rendszeres pénzellátások az alábbiak (1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés i) pont): “A táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra

jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás”

Mit tehetek, ha elutasítanak?

Milyen jogorvoslat áll az ügyfél rendelkezésére?

A véglegessé vált határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye 30 napon belül. A határidő jogvesztő!

Keresetlevelet kell írni, s azt mindig ahhoz a szervhez (közigazgatási hatósághoz) kell benyújtani, amelyik az általunk kifogásolt (elutasító) határozatot hozta, ugyanakkor a beadványban mégis az illetékes Bíróságot kell “megszólítani”. A keresetlevelet a jogszabály szerint a kifogásolt határozatot hozó hatóság köteles továbbítani az illetékes bíróságnak, így nem kell attól tartanunk, hogy a keresetlevél nem kerül a Bírósághoz.

Keresetlevél nyomtatvány itt elérhető: https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok?title=&page=0

MEGJEGYZÉS, JÓ TANÁCS:

A határozat akkor válik véglegessé, ha azt a hatóság a támogatást igénylővel (ügyféllel) közölte, vagyis tipikusan a kézhezvétel napján. A következő naptól indul a jogorvoslatra – jelen esetben perindításra – nyitva álló határidő. A “jogvesztő határidő” fogalma azt jelenti, hogy a megadott határidő elmulasztása esetén már nem tudjuk a számunkra kedvezőtlen határozat felülvizsgálatát kérni, jogorvoslati jogunk tehát elvész.

A bírósági eljárás illeték- és költségmentes, viszont ha az általunk megtámadott határozatot hozó hatóság perköltség iránti igényét jelenti be, akkor pervesztesség esetén a másik fél jogi képviseletének díját (általában pár 10ezer forint) meg kell fizetnünk.

● Jó tanács1: Olvassuk el mindig figyelmesen a hatósági határozatot, mert abban mindig szerepel a jogorvoslatra való kioktatás vagyis, hogy mit, mennyiért és hol kell benyújtani!

● Jó tanács2: Nem árt felírni mikor vettük kézhez a határozatot, mert a kézhezvétel napját követő napon kezdődik a perindításra nyitva álló, fenti, jogvesztő határidő.

● Jó tanács3: A keresetlevelet, ha papír alapon nyújtjuk be, akkor mindig legalább ajánlott levélként adjuk postára, hogy utóbb a feladást igazolni tudjuk!

Jogforrás

Jogforrás, ahol az érintett jogszabályokat teljes terjedelmében meg lehet tekinteni: ● a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33-34. §-a, 37-37/B. §-a,

a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15-19. §-a.